Míg évtizedekkel ezelőtt az embereknek alig volt szükségük arra, hogy karrierjüket menedzseljék, beleszülettek egy élethelyzetbe, a vállalatukra bízták életútjuk egyengetését vagy a szülők kapcsolati tőkéjét aknázták ki, addig mára a siker az önmendzselésen áll vagy bukik.
Az egész cég életére, teljesítményére kihatással van, hogyan kommunikálnak a vezetők a dolgozókkal. A fluktuáció mértéke vagy a vállalati elégedettségi tesztek önmagukban árulkodnak arról, mennyire erős ebben egy szervezet.
Szükséges-e, és ha igen, ki a haszonélvezője válság idején a coachingnak? Ez volt az egyik sarkalatos pontja a nemrégiben megtartott második Magyarországi Coaching Konferenciának.
Míg a kiválasztásban alkalmazott interjúk módszertana és elterjedése rendkívül változatos, addig a kilépő (exit) interjú gyakorlata, szakmai anyagokkal vagy képzéssel történő támogatása meglehetősen csekély - állítják a HR-es tanácsadók. Pedig az exitinterjúk során elhangzott információk igen értékesek: felhasználhatóak a szervezetfejlesztési stratégia megtervezéséhez.
A jó munkahely hasznos feladatokat ad, motivál, megbízható és kiszámítható. Ez volt a legfontosabb eredménye a 2008-as "Legjobb munkahely" címért kiírt pályázatnak.
Az elbocsátás sorsfordító esemény a dolgozóknak, kényszer a munkáltatónak. Szakemberek szerint kevés az ahhoz kapcsolódó jó tapasztalat: amikor mindkét fél méltóságteljesen, egymást segítve tudja lezárni az együtt töltött időszakot. Sokkal többen számolnak be a közlés időzítése, a kifizetések elmaradása és a bánásmód körüli zavarokról.
Két éven belül az ajánlás alapú toborzás fog dominálni a munkaerőpiacon, különösen mivel a közösségi média előretörésével a felhasználók egyre jobban kihasználják az internetes lehetőségeket. Mivel a munkaadók is keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a jelentkezőket közvetlenül el tudják érni, nehéz helyzetbe kerülhetnek a megújulásra képtelen állásportálok.
Válság idején számos vállalat követi az ilyenkor általános, első reakcióként jelentkező magatartásformát: versengés helyett visszavonul, erőforrásait leépíti és legjobb esetben is csak várakozó állásponton marad. Ám ez aligha lehet nyerő stratégia, a sikeres vállalkozások ugyanis elébe mennek a változásoknak és különböző innovatív megoldásokkal hasznot húzhatnak a válságból.
A gazdasági válság a tréningpiacon is érezteti hatását: a cégeknek várhatóan csak fele élheti túl a megrendelők drasztikus költségcsökkentési intézkedéseit.
A dolgozói önkiszolgáló rendszerek használata Magyarországon még gyerekcipőben jár: a HR területén informatikai támogatást használó vállalatok csupán mintegy öt százaléka használja e megoldások legalább egy funkcióját - a NEXON tapasztalatai szerint. Pedig a webes önkiszolgáló rendszerek megkönnyítik a HR osztály munkáját, javítják a vállalati kommunikáció hatékonyságát, és a munkavállalók is rendkívül pozitívan értékelik. Mit kell tudni ezekről?
A II. negyedévben országszerte elkészültek az önkormányzati közfoglalkoztatási tervek, több helyen megkezdődött a segélyezettek foglalkoztatása. A tapasztalatok vegyesek. A fogadó intézmények szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére.
Továbbra is akadályozza az teljesítmény-értékelés objektivitását a vélemények vállalásának hiánya, a túlzott szubjektivitás, és az önértékeléstől való ódzkodás, illetve még mindig nehézséget jelent annak tudatosítása, hogy ez hasznos tevékenység. Elindult azonban némi fejlődés, hiszen egyre több cég látja be az értékelés jelentőségét, és már sokan felismerték: nemcsak azt kell értékelni, mit nyújtott az illető, hanem azt is, hogy miként, így teljesebb, árnyaltabb kép adható róla. Kérdések és válaszok.
Gazdasági válságban nem mindegy, hogy a dolgozó és a vezető hogyan éli meg a változásokat, hiszen ez kihat a szervezet fejlődésére is. Egyesek kalandnak fogják fel, és belső félelmeik ellenére fejest ugranak az ismeretlenbe, mások lebénulnak, mivel az ismeretlentől való félelmük nagyobb, mint a változás iránti vágyuk.
A cégek sikerét, illetve életben maradását támogathatja vagy akadályozhatja meg a belső információ áramlási módja. A tudást meg kell osztani a munkavállalók között, de nem mindegy, hogyan. Az értekezletek sok esetben önmagukban is hátráltatják az eszmecserét. Terítéken a hazai gyakorlat.
Ma már teljesen elfogadott, hogy pénzt és időt áldozunk testünk karbantartására, elmegyünk egy-egy wellness kúrára, ugyanakkor belső harmóniánkért, kapcsolataink ápolásáért keveset teszünk. Pedig érzelmi intelligenciánk (EQ) tudatosításával és fejlesztésével sokkal sikeresebbek lehetünk magánéletünkben és karrierünkben egyaránt.
A büszkeségérzés nehezen fejezhető ki pénzben, de gyakran még szavakban is. Mégis ez, az egyén elkötelezettségének kifejezése lehet a dolgozók legfőbb motiváló tényezője.
Hiába divatos a sokszínű munkahely és hiába ment el több tízmilliárd forint a rendszerváltás óta a roma integrációra állami és önkormányzati szinten is, ennek hatásai nem érzékelhetőek. A munka világában a roma pályázókat rendre visszautasítják, egy-egy állásért 20-30 százalékkal kisebb eséllyel indulnak, mint a nem roma jelentkezők.
Mi is az a coaching? Hogyan tudják a vállalatvezetők a gyakorlatban is hasznosítani, hogy hatékony segítséget nyújthassanak alkalmazottaiknak? Részlet Mary Beth O’Neill Coaching, A vezetői szerep és feladat tudatosítása című könyvéből, ami a HVG Könyvek jóvoltából már magyarul is olvasható.
Az idei év első negyedében több mint 13 ezer dolgozót bocsátottak el a szálláshely- szolgáltatás-vendéglátás területén, a turizmusból élő munkaadók azonban további leépítésekre kényszerülhetnek, mivel a válság miatt kevesebb a turista, ráadásul a kormány adójavaslatának több eleme is inkább nehézséget jelent számukra. Az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az étkezési utalványok, az üdülési csekk után 25 százalékos adót kell fizetni, de a kormány emelné a szervízdíj kedvezményes adótételeit is, illetve törölné a falusi turizmus részleges adómentességét is.
Egy friss kutatás szerint Nagy-Britanniában akár évente hétmillió munkaóra betegszabadságot lehetne megspórolni, ha a dolgozók zenét hallgathatnának munka közben – írja a HR Magazine.
