Dzsihád Magyarországon: hát már senki nincs biztonságban?
A vízügyesek és a bicskei plébánia szólásszabadsága ott ér véget, ahol Mohamed próféta méltósága elkezdődik.
A vízügyesek és a bicskei plébánia szólásszabadsága ott ér véget, ahol Mohamed próféta méltósága elkezdődik.
Öt éve működteti a netezőket a vírusos és adathalász oldalaktól megvédő technológiáját a Google. Fizetni nem kell érte, csak hinni neki. A cég naponta 9500 olyan új oldalt fedez fel, melyeket kifejezetten a kártevők terjesztésére hoztak létre.
Az internet biztonságával és az internethasználat rohamos terjedésének hatásaival foglalkozó kétnapos konferenciát tartottak Londonban, amelyen a világ minden tájáról érkező szakértők, üzletemberek, aktivisták és politikusok főként a kiberbűnözés kivédésének lehetőségeit vitatták meg.
A legújabb kutatások szerint a W32.Duqu nevű vírus előfutára lehet egy újabb támadáshullámnak – közölte többek között a hvg.hu-val is a Symantec, a multinacionális információbiztonsági cég.
Jóllehet a magyar cégek 70 százaléka tart attól, hogy elveszít adatokat, háromnegyedük semmilyen szoftveres védelmet nem alkalmaz a mobileszközökön.
A magyar felhasználók jelentős része nyilvános számítógépről is bejelentkezik e-mail- vagy Facebook-fiókjába, sőt az internetbankjába is. Ezzel jelentős – és felesleges – kockázatot vállal.
Az egyre gyakoribb hacker-támadások elleni hatékony védekezés érdekében 2011-ben Németországban is felállítják a cyber-védelmi rendszert - írta a Dow Jones Newswire.
A Symantec internetbiztonsági felmérése az első olyan tanulmány, amely a számítógépes bűnözés emberekre gyakorolt...
A Facebookon egyre gyakrabban bukkannak fel ugyanazt a trükköt használó alkalmazások, amelyek a böngészők same origin policy-jébe (SOP), és a Facebook fejlesztői interfészébe épített védelmeket nem feltörik, hanem egyszerűen megkerülik - méghozzá a felhasználó segítségével. Ezúttal a like funkcióval éltek vissza - 24 órán belül kétszer is.
Kétszeresen is pórul jár, aki bedől a biztonsági szoftvernek álcázott programok (pánikprogramok) készítőinek. Az áldozat egyrészt fizet a hamis szoftverért - ami egy nem létező biztonsági probléma megoldásával kecsegtet -, másrészt kiszolgáltatja magát a valódi támadásoknak is. Az egyik, pánikprogramok eladására szakosodott társaság világszerte 650 főt foglalkoztatott. Több mint négymillió embernek adtak el hamis vírusirtó programot, és 2004 és 2008 között 163 millió dolláros forgalmat produkáltak. Még indiai call centert is működtettek, amíg le nem buktak.
Az egyik legfontosabb web 2.0-ás fejlesztés a mashup, azaz a különböző forrásokból származó információkat összefésülő a rendszer. De mi történik, ha például valakinek a neve tévedésből felkerül a szexuális bűnözők listájára, amit forrásként használnak a programok, és névvel, címmel, fotóval együtt megjeleníthető egy térképen az adat? Kieron O'Hara és Nigel Shadbolt „Kém a kávéfőzőben” című könyve többek között a neten felelőtlenül elszórt információkra is felhívja a figyelmet.
Knebernek hívják, mintegy 75 000 számítógépet fertőzött világszerte és több tízezer jelszót elloptak vele internetes bűnözők. A Kneber jelenleg is aktív: többek között online átutalásokat is végeztek vele a hackerek.