Az MSZP szerint egy évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után el kell számolni azzal, hogy mi lett a kárenyhítésre és a helyreállításra szánt magán-, állami és segélyszervezeti adományok sorsa, illetve azzal, hogy miként használták fel a kármentő alap forrásait.
2010. október 4-én, a szokásos parlamenti viták közben, kora délután érkezett a hír: „Átszakadt a tározó - iszapömlés Devecsernél”. Első pillantásra ez nem mondott nekünk sokat, hiszen addig kevesen láttunk a szerkesztőségben „iszaptározót”. Valamilyen patakra gondoltunk, amely esetleg megáradt; a hírnek csak a közepén szerepelt a „vörösiszap” szó. Aztán egyszer csak ömleni kezdtek az igencsak ellentmondásos információk.
A vörösiszaptól megtisztított területeken október végéig tart az utómunka, a Marcal folyó pár kilométeres szakaszáról kikotort szennyezett anyag vár még elszállításra.
Hivatalból vizsgálja a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítás és kármentés körülményeit az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – közölte Szabó Máté hivatala kedden.
Tovább folytatódott a külterületek mentesítése az elmúlt héten a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa térségében: a szakemberek a kolontári halastó, a Marcal folyó és a Torna-patak medrének kotrásán dolgoznak - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szombaton az MTI-vel.
Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa nem okozott kárt a Somlói borvidék szőlőültetvényeiben - számolt be Somogyi Lajos hegybíró az idén májusban indult vizsgálatok eddigi eredményeiről.
