Nyáry Krisztián: Barbárokra várva
Szerzőnk világvége-licitet lát és azt, hogy a szorongás kultúrája pár év alatt minden egyéb világnézetet maga alá gyűrt. S persze itt a koronavírus, amely egyre kevésbé tárgya a racionális diskurzusnak.
#karácsonyi esszé
Hangya Balázs: Emberekkel kell találkoznunk
A szerző lajstromba veszi, mit és hogyan alakított a tudományos életen a járvány és a járvány éve. Az összkép – talán nem meglepő módon – nem kifejezetten pozitív.
Kepes András: Számmisztika
Szerzőnk számot vet és eljátszik a számokkal. Majd, remélve, hogy még bízhatunk a számmisztikában, levonja a következtetést.
Fliegauf Bence: A Siratófal üres
2020 volt az az év, amikor alapvető kérdések kerültek mérlegre és alapvető kérdéseket kellett újragondolnunk, írja filmrendező-forgatókönyvíró szerzőnk.
Csaba László: Minden másképp lesz?
Vélhetőleg az egyes társadalmak kulturális szintjén és civil társadalmának életerején múlik, hogy a válság idején részben elkerülhetetlenül megindult állami-kormányzati terjeszkedés tartós irányzat marad-e, írja szerzőnk.
Fischer Iván: A húszas évek
Karmester szerzőnk optimista: új évtized, új remények. Jön a posztcovid generáció.
Jaksity György: A vírus mint teremtő rombolás?
Nézzük, mi lehet mégis jó a 2020-as évet alapvetően befolyásoló eseményekben. Karácsonyi esszé.
Várszegi Asztrik: A végrendelet
A pannonhalmi emeritus főapát gondolatai a járvány és az élet körül. Karácsonyi esszé.