Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
Lannert Judit oktatáskutató szerint nem visz előre az a számháború, hogy hány pedagógus hiányzik a rendszerből. Legalább ugyanilyen fontos kérdés az, hogy a rendszert jól alakították-e ki. A rövid válasz az, hogy nem, viszont nem mindenért Orbán Viktor a hibás. Lannert szerint a szülők jelentős része sem tudatos, a legfontosabb számukra az, hogy a gyerekük legyen valahol, amíg ők dolgoznak. Éppen ezért véli úgy a szakember, hogy nagyon sokáig lehet "fékezett habzással" működtetni az oktatást.
Esélyt sem kaptak a mártélyiak az iskolájuk megtartására, mert a "vasalódeszkás tanárt" megregulázó tankerületi vezető későn döntött az átszervezésről. Ráadásul, hivatalosan még nem is értesítették őket a döntésről, amely ellentétes a kormány "kisiskola" koncepciójával. Tiltakozásként az érintettek 200 kilométert futnak: Mártélyról egészen a köznevelési államtitkár íróasztaláig. A tankerület szerint egyeztettek a szülőkkel, az "átszervezés" pedig a gyerekek érdekét szolgálja.
Elsősorban az alacsony gyermeklétszám és a magas fenntartási költségek miatt nem pályáztak a kisiskolák újraindítására azok a Tolna megyei önkormányzatok, amelyek az elmúlt évtizedben zárták be az intézményeket.
300 millió forintot ad a kormány a központi költségvetés terhére a kistelepüléseken korábban bezárt kisiskolák újraindításához a 2011/2012-es tanévben.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a tanár-diák arány is mutatja, hogy meg kell becsülni a magyar oktatást.
