Attól függően, hogy milyen típusú anyák vagyunk, vagy milyen anya nevelt minket, különféle sémák állhatják útját annak, hogy anyai szerepünkben kiteljesedjünk. Hogyan vehetjük észre és írhatjuk át a káros sémákat?
Legtöbbször úgy képzeljük, hogy alaposan megfontolva választjuk ki a partnerünket, és ő is ugyanezt teszi, amikor mellettünk dönt. Ám kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy e találkozásnál a szüleink, sőt a nagyszüleink is találkoznak, és jóval meghatározóbb az egykori viszonyulásuk hozzánk, mint gondolnánk.
Így hangzik 11 tévhit közül a 4. a népszerű pszichológus L. Stipkovits Erika pszichológus legújabb, Nagyszülők a kispadon című könyvében, melyben nagyszülők, szülők és unokák egymásra hatásának eredt a nyomába.
A szülők és nagyszülők mindig beszéljék át a kényes helyzeteket – hangsúlyozta L. Stipkovits Erika a HVG EXTRA Pszichológia Szalon legutóbbi alkalmán. A legújabb kötete kapcsán tartott összejövetelen szó esett nagyszülői kényeztetésről és rivalizálásról, valamint arról, hogyan győzhetjük le a generációkon átívelő traumáinkat.
Elviselhetetlen a nagyapa vagy nagyanya önzése, mindent ő tud jobban? Mindig áll a bál, mert megsértődik? Van rá módszer, hogy lecsendesítsük a családi rémálmot.
Vajon miért bosszantja a szülőket a kényeztetés? Milyen mélyebb konfliktusok állhatnak a túl sok édesség és engedékenység hátterében? Hogyan lehet feloldani a szülői és nagyszülői generációk közti kölcsönös bizalmatlanságot?
Az érzelmi intelligenciához hozzátartozik az önismeret, az önkontroll, a motiváció, az empátia és a társas képesség. Nézzük meg öt munkahelyi eseten keresztül, mit jelentenek, és hogyan fejleszthetők.
Mi kell ahhoz, hogy képviselni tudjuk magunkat, hogy ha szükséges, tudjuk felvállalni magunkat a családban? L. Stipkovits Erika klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológust, pszichoterapeutát kérdeztük közelgő előadása kapcsán. Öt kérdés – öt válasz.
Párkapcsolatainkban rendszerint újraélünk nem tudatos, korai életkorunkban elfojtott késztetéseket, érzelmi sérüléseket, amelyekhez partnerünknek nem sok köze van. A harmóniához vezető út első lépése, hogy mindketten szembenézzünk gyermekkorunkból hozott pozitív és negatív élményeinkkel. L. Stipkovits Erika pszichológus írása.
Évről évre egyre több a pszichológiával foglalkozó ismeretterjesztő kiadvány, akad közöttük igényes és kevésbé igényesebb. Mi most néhány olyan újdonságot ajánlunk, amelyben garantáltan nem csalódik senki, amikor a karácsonyi csomagolópapírt lehámozza róla.
Érthetetlen reakcióink sokszor jelzik, hogy tudattalan késztetések irányítanak minket. Érdemes kibogozni őket, hogy ne okozzanak nekünk és másoknak felesleges fájdalmakat. L. Stipkovits Erika pszichológus írása.
Manapság meghosszabbodott az az időszak, amikor a szülők már nem nevelnek gyerekeket, de még egyáltalán nem idősek. Az így kialakuló űr – amit „üres fészek” vagy „árvaház” szindrómának is szoktak nevezni – betöltésére gyakran hibás recepteket találunk, és egyik jellemzője a gyermek el nem engedése.
Szüleink viselkedése, mintája jelentős hatással van arra, milyen társak, szülők leszünk. Az igen elterjedt jófejszülő, haverszülő típust mutatja be cikksorozatának harmadik részében L. Stipkovits Erika pszichológus, akinek a napokban jelent meg Szeretettel sebezve című könyve.
Szüleink viselkedése, mintája jelentős hatással van arra, milyen társak, szülők leszünk. Az igen elterjedt borostyánszülő típust mutatja be cikksorozatának második részében L. Stipkovits Erika pszichológus, akinek a témában jelent meg Szeretettel sebezve című könyve.
Szüleink viselkedése, mintája jelentős hatással van arra, milyen társak, szülők leszünk. Az igen elterjedt mártírszülő típust mutatja be cikksorozatának első részében L. Stipkovits Erika pszichológus, akinek a témában jelent meg Szeretettel sebezve című könyve.
Párkapcsolatunkban is szükségünk van a kreatív cselekvésre, amikor új viselkedéssel reagálunk új szituációra, vagy újszerűen régi problémára, így pozitív változást érünk el. E képességek nem fejlődnek maguktól, de önismeretünk tudatos növelésével, megfelelő időt rászánva fejleszthetők.
A hűtlenség mindenképp kárt okoz, de nem ugyanúgy éli meg a két nem. Ahogy azt sem, hogy érzelmi vagy testi félrelépésről van-e szó. Az alapvetés szerint a nőket az előbbi, a férfiakat az utóbbi zavarja inkább, ám a hvg.hu felmérése meglepetést okozott. E szerint az erősebb nemet is egyre inkább mélyen érinti, ha a nője romantikus érzelmeket táplál más iránt. L. Stipkovits Erika szakpszichológust kérdeztük a miértekről.
