Az ember társas lény, lehetünk-e hát egyedül boldogok? Sokan éppen azért érzik boldogtalannak magukat, mert maguk vannak, ritkán látogatják őket, nincs, akivel beszélgetni tudnának. Az egyedüllétet a fájdalmas magánnyal azonosítják, így meg is feledkeznek az áldásos egyedüllétről. Részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
Egyre többen válnak nyitottá a pszichoterápiára, ám a megfelelő szakember keresése közben tapasztalhatják, hogy nehéz kiigazodni a segítők – akik egy része sajnálatos módon amatőr, sőt sarlatán – között. Mi a fontos, amikor szakembert választunk?
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban L. Stipkovits Erikával beszélgetünk.
Senki és semmi nem tud nekünk annyit ártani, mint saját irreális, negatív elképzeléseink. Ezek leggyakrabban csak a tudatunk kreálmányai, mégis, minden hamisságuk ellenére, túlságosan komolyan vesszük ezeket - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
Az önismeret fejlesztésével gazdagabbá, mélyebben érthetővé válik belső világunk, és hatékonyabban tudunk megküzdeni életünk nehézségeivel - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
A serdülők nem a megszokott válaszokat hozzák, nyitottak és máshogy tekintenek a világra, mint a felnőttek. Éppen ezért izgalmas szakemberként együtt dolgozni velük – jelenti ki L. Stipkovits Erika a Mi, együtt című podcast-sorozat záró adásában.
Mikor és hogyan alapozódik meg bennünk a szülői létünk? Hogyan tudunk együttműködni szülőpárként, pláne, ha már több gyermek van? Hogyan lehet összeegyeztetni egymással nagyon különböző nevelési elveket? L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője többek között e kérdésekre keresik a választ a Mi, együtt podcast-sorozat ötödik adásában.
Egyrészt az elköteleződéssel, másrészt a gyermekvállalással válik egy pár családdá, mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Mi, együtt című podcast-sorozat negyedik adásában. Innen azonban hosszú út vezethet a harmonikus család kialakításáig.
Egy párkapcsolat akkor működőképes, ha megvan az adok-kapok egyensúlya, mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta a Mi, együtt című podcast-sorozat harmadik adásában.
Hol a helye a szüleinknek a párkapcsolatunkban? Van esély arra, hogy átírjuk a tőlük örökölt mintákat? Tévhitek övezik ezt a témát, amelyeket L. Stipkovits Erika pszichológus új podcastjában igyekszik feloldani.
Hogyan találjuk meg a számunkra megfelelő párt? Melyek egy párkapcsolat legfontosabb alappillérei? Miért fontos az önismeret a boldog párkapcsolathoz?
Nem ördögi manipuláció és kiszolgáltatottság, sokkal inkább gyermeki összhang és különlegesen fókuszált figyelem jellemzi a hipnoterápiát. A fájdalomcsillapítástól a szorongásoldáson át a daganatos betegségek kiegészítő gyógymódjáig sok mindenre használják.
A teljes élet nem jelent egyben problémamentes életet, folytonos elégedettséget és állandó örömérzést. Jelenti viszont azt, hogy tudjuk, kik vagyunk, mik az értékeink, céljaink, és kik azok, akikre életünk során számíthatunk - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Részlet a Mi, együtt című könyvből.
Minden szülőtípus – de különösen a bántalmazó szülő – gyerekének nehéz felnőtté válni. Ehhez meg kell élnie, fel kell dolgoznia indulatait, meg kell bocsátania, felismerni szülei értékeit, és elfogadni a tényt, hogy apja, anyja az ő „elődje”, és gyermekként szülei is sokat szenvedtek - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Szeretettel sebezve című könyvében. Részlet.
Még a nyugdíjkorhatár emelkedése sem tartja vissza a magyar nagyszülőket unokáik intenzív gondozásától. Különösen az iskolázott, jobb módú családokban támaszkodnak rájuk – így a járvány is tőlük vette el a legtöbbet.
A saját érdekeken túlmutató szeretet vagy akár a „másikért lelkesülő” érzések a leghatékonyabb immunserkentőnek látszanak, míg az ellenségesség saját ellenségünkké válik, és a kapcsolat depresszióba taszíthat, meg is betegíthet.
„Az érzelmek megélése az életöröm megélésének királyi útja” – mondta el HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, L. Stipkovits Erika pszichológus a kamaszokkal kapcsolatban. A beszélgetés során szó esett egyebek mellett a tinédzserkor bizonytalan kezdetéről és végéről, a szabályok fontosságáról, az indulatok kezeléséről és az egészséges szülői bűntudatról.
Kamaszkorban az idegrendszer hatalmas átalakuláson megy át. A legújabb neuropszichológiai kutatások rávilágítottak arra, hogy a funkcionális változásokon túl az agyban jelentős anatómiai változások is zajlanak, de a fejlődésére a környezet is döntő hatással van. A cikk elkészítéséhez A Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról, nem csak szülőknek című könyvet használtuk.
A kamaszok még egy jó szülő-gyerek kapcsolatban sem osztanak meg mindent magukról, és sokszor agresszíven reagálnak látszólag ártatlan kérésekre. Ez teljesen normális, hiszen így tudnak majd fokozatosan önállósodni. De nem lehetetlen a serdülőkkel kommunikálni. L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című új könyvében egy teljes fejezetet szentel a témának. Az alábbiakban ebből olvashatnak egy részletet.
A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban L. Stipkovits Erika pszichológussal beszélgetünk a kamaszokról.
