Az Európai Unióval folytatott jogállami vitában nem történt kézzelfogható előrelépés, így Orbán Viktor kormánya 2025. január 1-jétől már nem lesz képes lehívni a korábban befagyasztott pénzeknek ezt a részét.
Bár a tőzsdék kitörő örömmel fogadták a republikánus elnökjelölt győzelmét, az amerikai lap cikkének két szerzője, Roberto Foa, a Cambridge-i Egyetem tanársegédje, illetve Rachel Kleinfeld, a Carnegie Békekutató vezető munkatársa visszafogottságot ajánl, mivel a populisták gazdasági mérlege általában siralmas.
Nem lehet sok jóra számítani a horvát államfőválasztás esélyesétől, és nem számíthat sok jóra Robert Fico szlovák kormányfő sem. Ahogy magyar kollégájának is csalódnia kell 2025-ben. Putyin bezzeg 25 év alatt mekkorát alkotott! Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Igazi dicshimnuszt kapott a magyar miniszterelnök az év végére.
A szélsőjobboldal előretörése, az ukrajnai háború, a finnek kemény fellépése az orosz árnyékflotta ellen, a globális fenyegetést jelentő Észak-Korea. Témák a világsajtóból.
Pontosan mit épít fel Donald Trump? Ezt valójában a brutálisan hűséges férfibandákhoz lehet hasonlítani, amelynek tagjai mindent egyben tartanak – kivéve a barátságot, írja a Die Zeitben megjelent esszéjében Georg Seeßlen filmkritikus.
Nagyon úgy néz ki, hogy az új korban a négycsillagos tábornokok jutnak vezető szerephez – írja elemzésében a Harvard professzora.
A folyamatot gyorsítja például Elon Musk, aki az X-en radikalizálja a jobboldali tábort.
Azonban nem csupán a súlytalanság, hanem a Kreml-barát álláspont miatt sem merül fel a német, külföldre sugárzó közmédia szerint, hogy Orbánt bevessék egy valódi békemisszióban.
Eldurvul a közbeszéd, összeomlik a közmegegyezés, veszélybe kerül a demokrácia amennyiben nem szabályozzák a jelenleginél jobban a digitális médiát, írja a Guardian szerkesztőségi cikke. Grúzia autoriter irányba sodródik, ám a nyugat nem tesz eleget, hogy ne így legyen, írja a Foreign Affairs. Az elnyomás hosszú lidércnyomása várhat a megszállt ukrán területekre, fogalmaz cikkében a Financial Times. A lap egy másik cikke szerint jelentősen átalakultak az erőviszonyok a Közel-Keleten, Irán évtizedek óta nem tűnt ennyire sebezhetőnek. Két neves amerikai jogász szerint a Kongresszus meg tudná akadályozni, hogy Donald Trump hivatalba léphessen. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Independent szerint vannak pozitív előjelek, az azonban szerintük is biztos, hogy Ukrajnának lesznek területi veszteségei.
Már csak a kormányközeli kutatók mérik a Fideszt előbbre, mint a Tiszát. A francia lap szerint bajban lehet a miniszterelnök.
Gyengélkedő európai autóipar, kereskedelmi háború a küszöbön, elszabaduló infláció Amerikában, Putyint megrengette a szíriai diktátor bukása, de az orosz-ukrán háborúnak nem lesz egyhamar vége. Legalább Donald Trump pragmatikus – interjút adott a világ 2025-ös kilátásairól Kenneth Rogoff közgazdász professzor.
A Süddeutsche mellett a FAZ és a Neue Zürcher Zeitung is foglalkozik a Fico-Putyin-találkozóval. Trump megválasztása után Európának költenie kell a saját biztonságára, írja Joschka Fisher volt német külügyminiszter. A világ vezető demokráciáiban nehézkes a kormányzás, mert széttöredezik a politikai közép, és Donald Trump csak súlyosbítja a problémát, írja Gideon Rachman a Financial Timesban. Súlyos kérdéseket vet fel, hogy a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás eredményét, írja a New York Times szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Timothy Garton Ash arról írt, hogyan alakulhat az ukrán háború 2025-ben, a Die Welt a NATO jövőjét taglalja, a Financial Times pedig megkereste a pozitívumokat a most záruló évben. Válogatásunk a nemzetközi lapok írásaiból.
Hatvan országban tartottak idén választást a világban, ám ezek több mint a felében ez távolról sem volt a demokrácia ünnepe. Erről beszélt a Le Monde-nak Staffan Ingemar Lindberg, a V-Dem vezetője.
Ördögűzők támogatása, Jaroslaw Kaczynski fekete pénzeinek kezelése, egyebek mellett ezzekkel is vádolják Lengyelországban Marcin Romanowskit. Lengyelország gazdasági sikersztori. A lengyel kormányfő, Donald Tusk Európában sztár, otthon éppen rászámolnak. Az EU-nek el kell döntenie, hogyan viszonyul Amerikához. Irán meggyengült, de vajon mit kezd ezzel Donald Trump. Nemzetközi lapszemle.
Biztonságot kell nyújtani a Kaukázusnak Oroszországgal szemben, írja az Economist. „Mini-München” lehet az ukrajnai béketárgyalásból, jelenti ki a Politicóban Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója. Észak-Korea ukrajnai háborús részvétele olyan ár, amelyet az ország Moszkva barátságáért fizet, írja a The Guardian. A Financial Times igazságot követel az Aszad-féle bűncselekményeinek áldozatainak. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán adott, Trump visszatér, válságban a német és a kanadai kormány, több helyütt jönnek föl az autokraták. De a pohár félig teli, ahogy a dél-koreai példa is mutatja, és nem ők az egyetlenek a világban, akik kiálltak a demokrácia mellett.
Az Európai Számvevőszék arra jutott, hogy a Bizottság nem lép fel kellő határozottsággal, amikor valamelyik kormány jogot sért. Az EU ne riadjon vissza, bármekkora feladatokkal is néz szembe, írja a Financial Times. Kenneth Rogoff, a Valutaalap egykori fő közgazdásza szerint Európa csakis szerkezeti reformok segítségével tud kikeveredni a gazdasági válságból. A moszkvai merénylet következményeiről ír az Independent és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Guardian szerzője szerint az, ami Szíriában történt, nem azt jelenti, hogy véget ért Oroszország szerepe a Közel-Keleten. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
