Henry Kissinger már a 70-es években megmondta, hogy nem szabad úgy tenni, mintha Kína és Oroszország tisztességes partnerré válhatna, idézi az amerikai külpolitika néhai kulcsemberét Ferguson.
A lap politológus szerzője, Sabine Rennefanz beszámol arról, hogy Patzelt könyvet írt az orbáni Magyarországról.
Debrecenben nincs elég víz, a szükséges áram előállításához előreláthatólag növelni kell az orosz gázimportot, munkásokat pedig külföldről kell importálni, gyakran Ázsiából – egy olyan országban, amelyet 10 éve migránsellenes jelszavakkal bombáznak, írja a lap tudósítója.
Milorad Dodik a Politico szerint arra panaszkodott az orosz elnöknek, hogy a Nyugat protektorátusa, viszont, hozzátette, vannak barátai is. Ukrajna sorsa az amerikai Képviselőház republikánus elnökének a kezében van, írja a Wall Street Journal. Alekszej Navalnijról emlékezik meg a Bloomberg. Gyengül a kínai gazdaság, ám ez nem jó az Egyesült Államoknak, fejti ki a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Eljutottunk odáig, hogy már nem egy csoport lopja meg az államot, hanem maga az állam vált a lopás eszközévé. Ez a HVG hetilap ajánlója a HVG felelős szerkesztőjétől.
Alekszej Navalnijt Nyugaton többnyire idealizálták, és értékén felül kezelték, ám mindez cseppet sem kisebbíti az érdemeit, írja a politológus.
Orbán Viktor ilyen gyenge produkcióval nem túl sűrűn rukkolt ki az eltelt 14 évben, írja a cikk szerzője a miniszterelnök évértékelőjéről, a pénteki tüntetésről pedig megjegyzi: hasonló idáig nemigen volt az Orbán-rendszer ellen.
A svéd NATO-csatlakozás körüli hercehurca és a kegyelmi botrány is előkerül több a nemzetközi lapban, többek közt a Le Figaróban, az Euractivban, és a Neue Zürcher Zeitungban. Alekszej Navalnij halála a téma a Financial Timesban és a Washington Postban. Az ukrajnai háború kérdéséről beszél Timothy Snyder a Der Standardban, és ezzel foglalkozik a Time-ban megszólaló katonai szakértő. Donald Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondja, ha volt főnöke nyerné a választásokat, a Kremlben örömünnepet ülnének. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Putyint élesen bíráló volt sakkozó szerint itt lenne az alkalom, hogy Joe Biden tartsa a szavát, hiszen három éve, Navalnij bebörtönzése után súlyos következményeket helyezett kilátásba.
Az EP konzervatív alelnöke szerint mindenesetre a szélsőjobbon ugyanis jelentősek a nézetkülönbségek, fontos gátló tényező a hiúság.
Nem Navalnij a rendszer egyetlen áldozata, de ő volt a legbátrabb. A Kreml pont a bátorsága miatt tekintette veszélyesnek. Enélkül ugyanis nem tudott volna utánajárni, hogyan gazdagodott meg a jelenlegi orosz elit.
Minden belső ellentét dacára ez a mozgalom újraformálhatja a világot, írja a brit lap.
Egy sor államban a második vagy harmadik helyet foglalják el a jobboldali-nacionalista tömörülések, átrendeződés várható az európai pártpolitikában, írja a lap elemzője.
A kontinensnek minden forrását mozgósítania kell, hogy annyi fegyvert szállítson Kijevnek, amennyit csak bír írja a Martin Schulze Wessel német történész a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
Továbbra is nemzetközi sajtó fókuszában a magyarországi belpolitikai botrány. A BBC szerint 2010 óta a legnagyobb válságba csöppent bele Orbán Viktor. A Süddeutsche Zeitung az AfD térnyerésével foglalkozik, a Washington Post az ismert orosz ellenzéki, Vlagyimir Kara-Murza elemzését közli. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A francia lap azt írja, a kormányon annyira nagynak tűnik a nyomás, hogy eddig politikailag tétlen csoportok is most érezték meg: tenniük kell valamit.
A kárvallottak szerint az Orbán-kormány mindent módszeresen csinál, semmit sem bíz a véletlenre. Az osztrák Európa-miniszter szerint az önkény egészen nagy holdingokat is sújt.
A kétharmada viszont nincs veszélyben.
A civil szervezet hat pontban mutatja be, hogy mi a baj a magyar médiarendszerrel.
A két távozással a történet még messze nem ért véget.
