De mit kerestek Orbán ügynökei Brüsszelben? – értetlenkedik Josef Kelnberger Strasbourgból, miután ha minden igaz, a magyar kormányfő annak idején arra utasította titkosszolgálatát, hogy kémkedjen az EU-ban. A magyar fél visszautasítja a vádat, ám az európai partnerek nem mutatnak túl nagy kedvet ahhoz, hogy utána járjanak a dolognak.
Nő a bizalmatlanság az EU-ban Magyarországgal szemben, és ebben jelentős szerepe van annak, hogy lebuktak a Brüsszelben dolgozó magyar hírszerzők. A próbálkozások manapság is folytatódhatnak.
A politikus és az Unió kapcsolata egyetlen, végtelen hosszú groteszk. A miniszterelnöknek, a maga autokrata kormányzásával, voltaképpen már nincs helye az egyesült demokratikus Európában, de magától nem megy, mert rá van szorulva a brüsszeli pénzekre. A 26-ok körében pedig nincs többség ahhoz, hogy kihajítsák, vagy legalábbis komolyan megfenyegessék, hogy fel is út, le is út.
És ez a felállás nem változik egyhamar, még most sem, hogy kitudódott: Orbán valószínűleg éveken át hírszerzést folytatott a közösségi intézményekben – régi bizalmasa, a jelenlegi biztos, Várhelyi Olivér tudomásával.
Az ügy több tekintetben is fura, mert ugyan a magyar vezetés nagyjából 2012-től kezdte ellenségnek tekinteni az EU-t, ám minek kell ehhez titkosszolgákat meneszteni Brüsszelbe? Hiszen az abszolút pletykás és minden tagállam képviselteti magát a megfelelő testületekben. Viszont a hírszerzők állítólag annyira balekok voltak, illetve oly mértékben nyomultak, hogy a végén már senki sem akart velük szóba állni.
Várhelyi tapasztalt és jó diplomatának számít, akinek kiváló kapcsolatai vannak a magyar kormányzatban, ezért nehezen hihető, hogy nem lett volna tisztában vele: kémek vannak a saját nagykövetségén. Daniel Freund német zöld EP-képviselő, akit szerint a magyar hírszerzés tavaly megpróbálta lehallgatni, azt mondja, Orbánt csak úgy lehet sarokba szorítani, ha az egész Unió egységesen lép fel ellene.
Magyarország nem fél ügynököket vagy kémprogramokat használni európai intézmények ellen - mondta az EUrologusnak Daniel Freund német EP-képviselő.
Nem volt jó hete a magyar erős embernek: először törölték a Trump-Putyin-találkozót, majd Amerika szankciókat hozott Oroszország ellen – állapítja meg az elemző, Christian Edwards. Pedig mennyire örült Orbán, hogy Budapestre esett a választás a csúcs helyszínéül. Azt remélte, hogy megmutathatja: a békéhez az út a magyar fővároson át vezet.
Ugyanakkor az új amerikai megtorló intézkedések a magyar gazdaságnak is bajokat okozhatnak, mert Szlovákián kívül Magyarország volt az egyetlen uniós állam, amely a háború után nem nézett új energiabeszerzési források után. A kőolajimportban szinte kizárólag Moszkvától függ. Bármennyire is szajkózza a nemzeti függetlenséget.
Most azonban szembesül saját politikája gyászos következményeivel, pláne, hogy az EU már csak egy évig akarja engedélyezni az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását. Ráadásul odahaza egyre jön fel a Tisza. És mivel elmarad Trump és Putyin budapesti útja, amely megerősítette volna otthoni pozícióit, egyre nagyobb gazdasági válsággal néz szembe, ez pedig meggyengítheti helyzetét a választás előtt.
Magyarország és Szlovákia az év első 5 hónapjában 5,4 milliárd eurót fizetett az olajért az oroszoknak, ennyiből 1800 Iszkander rakétát lehet venni, amelyekkel a Kreml az ukrán infrastruktúrát lövi és civileket öl meg.
Pedig volna alternatíva: az Adria-vezeték, ám Orbánnak esze ágában sincs váltani. Most éppen azt közölte, hogy igyekszik megkerülni az amerikai retorziót. A washingtoni Peterson Nemzetközi Közgazdasági Intézet egyik munkatársa szerint ily módon hamar kiderül, Trump mennyire gondolja komolyan a szankciókat. De még a szakember sem tudja, mi várható: az elnök vagy barátságos megbeszélést folytat orosz kollégájával Budapesten, vagy hogy a busz alá löki a magyar vezetést, ha ez megsérti a tilalmat.