Süddeutsche Zeitung
De mit kerestek Orbán ügynökei Brüsszelben? – értetlenkedik Josef Kelnberger Strasbourgból, miután ha minden igaz, a magyar kormányfő annak idején arra utasította titkosszolgálatát, hogy kémkedjen az EU-ban. A magyar fél visszautasítja a vádat, ám az európai partnerek nem mutatnak túl nagy kedvet ahhoz, hogy utána járjanak a dolognak.
https://hvg.hu/360/20251022_hvg-magyar-kemek-brusszel-eu-bizalmatlansag-informacios-hivatal-lazar-janos-varhelyi-oliver
A politikus és az Unió kapcsolata egyetlen, végtelen hosszú groteszk. A miniszterelnöknek, a maga autokrata kormányzásával, voltaképpen már nincs helye az egyesült demokratikus Európában, de magától nem megy, mert rá van szorulva a brüsszeli pénzekre. A 26-ok körében pedig nincs többség ahhoz, hogy kihajítsák, vagy legalábbis komolyan megfenyegessék, hogy fel is út, le is út.
És ez a felállás nem változik egyhamar, még most sem, hogy kitudódott: Orbán valószínűleg éveken át hírszerzést folytatott a közösségi intézményekben – régi bizalmasa, a jelenlegi biztos, Várhelyi Olivér tudomásával.
Az ügy több tekintetben is fura, mert ugyan a magyar vezetés nagyjából 2012-től kezdte ellenségnek tekinteni az EU-t, ám minek kell ehhez titkosszolgákat meneszteni Brüsszelbe? Hiszen az abszolút pletykás és minden tagállam képviselteti magát a megfelelő testületekben. Viszont a hírszerzők állítólag annyira balekok voltak, illetve oly mértékben nyomultak, hogy a végén már senki sem akart velük szóba állni.
Várhelyi tapasztalt és jó diplomatának számít, akinek kiváló kapcsolatai vannak a magyar kormányzatban, ezért nehezen hihető, hogy nem lett volna tisztában vele: kémek vannak a saját nagykövetségén. Daniel Freund német zöld EP-képviselő, akit szerint a magyar hírszerzés tavaly megpróbálta lehallgatni, azt mondja, Orbánt csak úgy lehet sarokba szorítani, ha az egész Unió egységesen lép fel ellene.
https://hvg.hu/eurologus/20251015_daniel-freund_kembotrany_lehallgatas_europai-parlament-ebx
CNN
Nem volt jó hete a magyar erős embernek: először törölték a Trump-Putyin-találkozót, majd Amerika szankciókat hozott Oroszország ellen – állapítja meg az elemző, Christian Edwards. Pedig mennyire örült Orbán, hogy Budapestre esett a választás a csúcs helyszínéül. Azt remélte, hogy megmutathatja: a békéhez az út a magyar fővároson át vezet.
Ugyanakkor az új amerikai megtorló intézkedések a magyar gazdaságnak is bajokat okozhatnak, mert Szlovákián kívül Magyarország volt az egyetlen uniós állam, amely a háború után nem nézett új energiabeszerzési források után. A kőolajimportban szinte kizárólag Moszkvától függ. Bármennyire is szajkózza a nemzeti függetlenséget.
Most azonban szembesül saját politikája gyászos következményeivel, pláne, hogy az EU már csak egy évig akarja engedélyezni az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását. Ráadásul odahaza egyre jön fel a Tisza. És mivel elmarad Trump és Putyin budapesti útja, amely megerősítette volna otthoni pozícióit, egyre nagyobb gazdasági válsággal néz szembe, ez pedig meggyengítheti helyzetét a választás előtt.
Magyarország és Szlovákia az év első 5 hónapjában 5,4 milliárd eurót fizetett az olajért az oroszoknak, ennyiből 1800 Iszkander rakétát lehet venni, amelyekkel a Kreml az ukrán infrastruktúrát lövi és civileket öl meg.
Pedig volna alternatíva: az Adria-vezeték, ám Orbánnak esze ágában sincs váltani. Most éppen azt közölte, hogy igyekszik megkerülni az amerikai retorziót. A washingtoni Peterson Nemzetközi Közgazdasági Intézet egyik munkatársa szerint ily módon hamar kiderül, Trump mennyire gondolja komolyan a szankciókat. De még a szakember sem tudja, mi várható: az elnök vagy barátságos megbeszélést folytat orosz kollégájával Budapesten, vagy hogy a busz alá löki a magyar vezetést, ha ez megsérti a tilalmat.
