A EU külügyminiszterei még abban sem biztosak, hogy jó ötlet volt a külügyérek esedékes találkozóját áthelyezni Budapestről Brüsszelbe. Azt mondják, Orbánt Budapesten kellene kérdőre vonni a különutas diplomáciáért, írja az osztrák lap külpolitikai szerkesztője.
A volt elnökjelölt Hillary Clinton a New York Timesban közölt kommentárt, melyben kijelenti, hazafias tett volt, hogy Joe Biden lemondott az elnökjelöltségről. A Wall Street Journal cikke szerint a nemzetközi politika feszülten figyeli, fenn tud-e maradni az USA vezette világrend. Továbbra is téma a nemzetközi lapokban, az EU hogyan lép fel Orbán Viktor diplomáciai “egotripje” után. A római Külügyi Intézet igazgatója szerint Giorgia Meloni kezdi kimutatni a foga fehérjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ukrán elnöknek igen egyszerű lépéssel sikerült az, amivel az EU két éve hiába kísérletezik: rákényszerítheti Magyarországot, hogy máshonnan szerezzen be olajat, ne Oroszországtól. Így foglalja össze a hirtelen előállt különleges helyzet lényegét az az összeállítás, amelyet a szintén a Springer-konszernhez tartozó Politico készített, és amelyet a vezető német jobboldali lap, a Die Welt is átvett.
Az elnök döntése után a demokraták újra ráirányíthatják a figyelmet arra, hogy a kihívó erkölcsileg és alkatilag teljesen alkalmatlan a tisztségre – írja a lap vezércikke.
Orbán Viktor diplomáciai magánakciójának utórezgéseiről több lap is ír. A Bloomberg és a Politico azzal foglalkozik, hogy a magyar kormány az EU közbenjárását kéri az Ukrajna által elzárt orosz gázvezeték ügyében. A Financial Times, a Washington Post és a Guardian is foglalkozik a Joe Biden visszalépése után az amerikai elnökválasztási kampányban kialakult helyzettel. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap szerint többek közt az ingadozó államok szempontjából sem ideális választás a jelenlegi alelnök.
Az a méreg, amely csupán hosszabb távon hat, alighanem annak árt, aki adagolja, írja a lapban Daniel Stelter közgazdász, a Beyond the Obvious nevű agytröszt alapítója.
1968 óta nem fordult elő, hogy hivatalban lévő elnök magától átadja a hatalmat, ezt a történelminek nevezhető helyzetet értékelik az európai és az amerikai lapok. A Wall Street Journal szerint Biden innentől béna kacsa. A Financial Times azt írja, az elnök hagyott elég időt a demokratáknak, hogy összezárjanak az új jelölt mögött. A Süddeutsche Zeitung úgy látja, Biden visszalépése egyszerre veszély és esély. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A brit lap vezércikke szerint ha a párt nem akarja elpackázni a lehetőséget, akkor igazi versenyben kell eldöntenie, ki szálljon ringbe Trump ellen.
A héten bekövetkezett nagy hálózati összeomlás után a mai digitális világ számos aspektusát újra kell értékelni, többek közt az IT-biztonság és a szoftverek frissítésének rendszerét, írja a Guardian. A lap egy másik cikke szerint vége szakadhat Donald Trump sikersorozatának, ha Joe Biden hajlandó visszalépni. J.D. Vance jelölése mutatja, Trumpnak talpnyalókra van szüksége, írja John Bolton külpolitikai szakértő. A Der Standard elemzője szerint Ausztriának vége az erős EU nélkül. A Washington Post a Trump elleni merényletkísérlet tanulságait elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Trump és alelnökjelöltje erős emberként kívánnak fellépni, ám nagyban függnek a mögöttük álló milliárdosoktól, akik az állam és a rend gyengítésében érdekeltek, írja a Yale egyetem nagytekintélyű professzora a Financial Timesban.
Orbán Viktor “békemissziójának” eredménye az EU-ban. Meloni olasz miniszterelnök viszonya az EU-val kezd rosszra fordulni. Putyin aljas játéka, hogy 16 év büntetőtáborra ítélték az amerikai újságírót, Evan Gershkovich Moszkvában. Trumpnak a merénylet után esélye volt kiállni a nemzeti egység mellett, de aztán emlékeztette az országot, hogy ő továbbra is Donald Trump. Nemzetközi lapszemle.
J. D. Vance Amerika elszigetelődésének szükségességét hirdeti, aminek a XX. században borzasztó következményei voltak, figyelmeztet az első világháború utáni időszakról könyvet is író David Andelman.
Végh Zsuzsanna a konzervatív Die Weltben megjelent tanulmányában azt írja, nem véletlen, hogy egyetlen szélsőséges párt sem nyert felvételt a Patrióták Európáért pártszövetségbe.
A bizottsági elnök elérte, hogy újraválasszák, ám a világ megváltozott körülötte, írja a New York Times. A Die Zeit ugyancsak Von der Leyennel foglalkozik, miképp a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. A Financial Times Orbán “békemissziójáról” ír, Fareed Zakaria a Washington Postban pedig az amerikai belpolitikai helyzetet tárgyalja. Daniel Freund felemásnak tartja az EU-ban a szélsőjobbal szemben felhúzott fal hatékonyságát. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Donald Trump esetleges novemberi győzelme után Washington ráállhat a Budapestre vezető útra, írja a lap vendégkommentárjának szerzője.
A német lap cikkének szerzője szerint Orbán Viktornak semmi sem kedvesebb, mint hogy bemutassa a középső ujját az Uniónak.
Továbbra is foglalkoztatja a nemzetközi sajtót Orbán “békemissziója” és a hozzá is köthető új európai pártszövetség. A Frankfurter Rundschau szerint a magyar miniszterelnök lehet az európai szélsőjobb zászlósfigurája. A Guardian az európai bizottsági elnökválasztásáról, a Washington Post a NATO-közgyűlésről ír. A Wall Street Journal szerint az amerikai elnökválasztást Trump már csak elveszítheti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az amerikai lap írása a republikánus nemzeti konvenció előtt bemutatja, hogyan alakult át a párt a világ egyik vezető illiberális nacionalista mozgalmává.
A madridi kormány nem bízik Orbán Viktorban, ezért nagyon úgy néz ki, hogy Fidesz-közeli magyar befektetők hiába próbálják megszerezni a világ tizenkettedik legnagyobb vasúti szerelvénygyártóját, a Talgót, amelyre immár a cseh Skoda is pályázik.
