Nem kizárt, hogy az idei lesz az utolsó teljes népszámlálás. Tíz év múlva már bevezethetik a regiszteres népszámlálást, azaz nem lesz szükség a kérdezőbiztosokra, hiszen az adatokat állami adatbázisból nyerik majd. De leszünk-e tízmillióan, vagy annál is többen 2021-ben?
2011 októberében – tíz év után – újra tartanak népszámlálást Magyarországon. A kérdőíven szereplő kényes témákról kérdeztük Lamperth Mónikát, az MSZP frakció közjogi kabinetjének vezetőjét és Waffenschmidt Jánosnét, a KSH népszámlálási és népesedésstatisztikai főosztályának vezetőjét.
Csütörtök délután az Országgyűlés emberi jogi bizottsága lefolytatta az általános bizottsági vitát a 2011-es népszámlálási törvény módosításáról, s általános vitára alkalmasnak tartotta. A Fidesz és a KDNP képviselői mellett a jobbikosok szavaztak igennel, míg az LMP-s Szabó Tímea - a bizottság egyik alelnöke - és a három szocialista képviselő tartózkodott. Ebből az alkalomból készítettünk interjút a bizottság három tagjával: a fideszes Balog Zoltánnal - aki az előző ciklusban a bizottság elnöke volt -, az MSZP-s Nyakó Istvánnal és az LMP-s alelnökkel, Szabó Tímeával.
Új, módosított formában nyújtották be a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatot fideszes és kereszténydemokrata képviselők szerdán. A kiegészített változat szerint az adatszolgáltatás a fogyatékosságra is kiterjedne. Ez a harmadik olyan kormánypárti előterjesztés a parlament pénteki alakuló ülése óta benyújtottak közül, amelyet a beterjesztést követő napon átdolgozva terjesztenek be újra.
A vallásra, a termékenységre és a nemzetiségre vonatkozó kérdéssel is kezdeményezi kiegészíteni a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt az Országgyűléshez kedden benyújtott módosító indítványában három Fidesz-KDNP-s képviselő. Indoklásuk rögzíti: a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a 2011-ben esedékes népszámlálás adatai összehasonlíthatóak legyenek a tíz évvel korábbi népszámlálás során felvett adatokkal.
