Arról nem szól a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye, hogy a törvényes sztrájklehetőség olyan szűk a tanároknak, mintha nem is lenne. Ehelyett pedig a baloldalt okolják az alacsony pedagógusbérekért.
A tiltakozásoknak eredménye nem lesz, annyi hasznuk van, hogy felébresztik a társadalmi szolidaritást – derült ki a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumnál.
Az érdekképviselet elhibázottnak tartja a hatalmi erőfölény alkalmazását a helyzet megoldását célzó tárgyalások helyett.
Továbbra is a sor végén kullog a magyar közoktatás európai viszonylatban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – 38 tagállamán túl más országokat is vizsgáló – éves jelentése szerint.
A Széll Kálmán téren tartott fogadóórát két tanár, a hvg.hu tudósítója is beszélgetett velük.
Egyesek szerint már összeomlott, mások szerint az összeomlás szélén van a közoktatás, de tény, hogy nincs elég tanár, aki van, az megalázó bérért dolgozik központi tanterv alapján, rossz központi egyentankönyvekből, megterhelően sokat. Az iskolaépületek sok helyen rohadnak, a tanulói teljesítmények egyre romlanak, a rendszer világszinten is a legkevésbé egyenlíti ki az otthonról hozott különbségeket. Mindez ellen - a legális érdekérvényesítési lehetőségüktől megfosztva is - egyre többen emelnek szót a pedagógusok közül. A hatalom viszont szintet lépett a retorziókban, amikor tanárokat rúg ki állásából, és fenyegető levelet kézbesít a polgári engedetlen pedagógusoknak. A több száz „renitens” tanár közül mutatunk be több mint húszat.
Az oktatók nyilatkozatukban jelezték azt is, hogy a hallgatóik „hosszú távú érdekeiket is szem előtt tartva cselekszenek”.
A tiltakozók nem tudták, hogy azt vezetik ki a tömegből, aki ellen tüntetnek.
A szakszervezet alelnöke szerint csak a tiltakozásokat akarja visszafogni a kormány a lépéssel.
„Az utóbbi időszakban a pályakezdő tanárok jövedelme nem elegendő az értelmiségi életfeltételek biztosításához sem” – áll a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában.
A 24 órás vetélkedőjét félti a szolnoki önkormányzat.
Egyesek szerint már összeomlott, mások szerint az összeomlás szélén van a közoktatás, de tény, hogy nincs elég tanár, aki van, az megalázó bérért dolgozik központi tanterv alapján, rossz központi egyentankönyvekből, megterhelően sokat, az iskolaépületek sok helyen rohadnak, a tanulói teljesítmények egyre romlanak, a rendszer világszinten is a legkevésbé egyenlíti ki az otthonról hozott különbségeket. Mindez ellen - a legális érdekérvényesítési lehetőségüktől megfosztva is - egyre többen emelnek szót a pedagógusok közül. A hatalom viszont szintet lépett a retorziókban, amikor tanárokat rúg ki állásából, és több száz fenyegető levelet kézbesít a polgári engedetlen pedagógusoknak. A több száz „renitens” tanár közül ismerje meg Tüdős Éva, az Óbudai Árpád Gimnázium kémiatanárának véleményét.
Több mint negyven tanár veszi át a figyelmeztető levelét.
A diplomás átlagbér 80 százalékát fogják keresni a tanárok, három éven keresztül nagyobb emelések jöhetnek.
Ráadásul egy olyan iskolának, amelyet a költségvetési csalással vádolt pünkösdista egyház tart fent.
A felnőttképzéssel foglalkozó cég felvásárlást még a GVH-nak jóvá kell hagynia.
Az, amit az oktatásban szeretnénk, kétféleképpen valósulhat meg. Az egyik, hogy olyan pártra szavazunk, amelyik mindezt képviseli. A másik, hogy a hatalmon lévő párt kezdi ezt megvalósítani, mert olcsóbb neki engednie, mint kockáztatni a hatalom teljes elvesztését. De ehhez elő kell állítani ennek a valós kockázatát.
Jó ideje az EU-ra fogja a kormány, hogy nem tudja emelni a pedagógusok bérét, pedig valójában nem is kaphatna uniós forrásokat erre a célra. Cikkünkben a hivatalosan benyújtott tervek alapján elmagyarázzuk, miért lehetséges ez mégis, mennyi uniós pénzhez jutnának a tanárok, kik kapnák belőle a legtöbbet, és meddig kell még rá várni. A dokumentumokból is kiderült, milyen más eszközökkel emelné a pedagógus hivatás presztízsét a kormány Brüsszel pénzéből.
Az összeget teljes egészében a sztrájkoló és polgári engedetlenkedő pedagógusok bérének pótlására fordítják.
A Klebelsberg Központ közlése szerint csak a legszükségesebb, köznevelési alapfeladatok ellátásához kapcsolódó kifizetések történhetnek meg, az ezen felüli kiadásokat központilag vizsgálják felül.
