Vannak a hétköznapi életben olyan dolgok, amelyeknek sosincs vége. Ilyen a vásárlás és az ezt követő folyamatok is: az elpakolás, főzés, mosogatás és végül a szemét kihordása. Hazafelé szatyrokat cipelünk, indulásnál a szemetet visszük ki magunkkal. De miért van az az érzésünk néha, hogy több szemetet termelünk, mint amennyi az étel vagy a ruha volt, amit megvettünk?
A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.
A Mastercard country managere, Márkus Gergely szerint a fizetés a jövőben a háttérben zajlik majd, miközben a kényelem, a biztonság és a személyre szabott élmény kerül előtérbe. Az AI nemcsak védi a tranzakciókat, hanem hamarosan akár helyettünk is vásárolhat.
Mindenki, akinek lehetősége adatik részt venni tervezőként, kivitelezőként nagy és összetett rendszerek létrehozásában, joggal büszke az elért eredményekre. Podcast-adásunkban ezúttal a logisztikai tervezés világában járunk: a Rossmann nemrég épült üllői automatizált raktárának történetét ismerhetjük meg.
A fenntarthatóság és az arra való törekvés ma már életünk minden területét átszövi, és talán már azt is sokan belátják, hogy a hétköznapokban a saját mikrokörnyezetünkben is sokat tudunk tenni érte. Ugyanakkor fontos szempont, hogy azokon a helyeken, ahol vásárolunk – azért, hogy egyre fenntarthatóbb háztartást vezessünk – maguk is kínáljanak több opciót erre.
A vártnál sikeresebbnek ítélik a kötelező visszaváltási rendszert szakértők, hiszen az indulás után bő egy évvel már vannak hónapok, amikor elérjük az EU által is elvárt 90 százalékos visszaváltási arányt.
A majdnem négy kilós állat egy szintén Magyarországon talált példánytól vette át a rekordot.
A közép- és hosszú távú tervek emésztenének fel ennyit, a kormány most csak 1,5 milliárdot adott mederkotrásra.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre. Az nem meglepetés, hogy a rendeletről nem egyeztettek a legfőbb érintettekkel vagy az ő érdekeiket képviselőkkel, ahogy az sem, a kormányzat intézkedése inkább tűnik pótcselekvésnek, mint átgondolt lépésnek. Pedig egyre több a panasz az állatokra.
Sok idő, egy inflációs válság, számos szigorítás és egy nagyobb higiéniára késztető világjárvány telt el azóta, hogy a műanyagmentes július utoljára foglalkoztatta a HVG-t. Most megint nekifutottunk, és azt néztük meg, javult vagy romlott a helyzet 2019 óta.
A hűvös idő enyhítette a helyzetet, de már érkeznek is az új lárvagenerációk.
Új katalógus alapján lehet energiahatékonysági fejlesztéseket végezni, amit az energiacégek a maguk kötelezettségi rendszerében elszámolnak – így a háztartásnak akár semmibe sem kerül a beruházás.
Az áttörés mindössze két nappal azt követően történt, hogy átadták azt a csőrendszert, amelynek el kellett volna vezetnie a patak vizét.
Egy friss kutatás szerint 2030-ra évente közel 22 milliárd műanyag zacskó kerülhet az európai háztartásokba – csak a divatcikkek miatt. A kérdés már nem az, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetet, hanem az, hogy miért gyártják le egyáltalán.
Siófok polgármestere szerint sokan őt hibáztatják az intenzív rajzás miatt, és van, aki a távozását követelte.
Idei kölykök játszadoznak egy felnőtt falkataggal az avarban a WWF vadkamerája előtt.
A jó érzésen kívül, amit az elektromos autó használata okoz, még formálódóban vannak azok a realista költségelőnyök, amelyek a hideg fejjel gondolkozókat is meggyőzik az elektrifikáció előnyeiről.
Inspiráló ötletek, lelkes csapatok és rengeteg kreatív energia – ilyen volt a Megoldások a holnapért 5. évadának döntője, ahol a diákok nemcsak technológiai megoldásokat mutattak be, de egymást is motiválták a közösség, az egészség és a fenntarthatóság jegyében. Videóban mutatjuk a részleteket.
A német határon, egy üdülősziget közvetlen közelében bukkantak egy jókora tengeri szénhidrogén-lelőhelyre. Ha elkezdik felszínre hozni az ott lapuló fosszilisokat, az a lengyelek energiabiztonságát mindenképpen megdobja. Viszont a sziget lakosai már most felszólaltak a projekt ellen, mert féltik a tengeri élővilágot, a helyi turizmust és a saját egészségüket.
A legtöbben az ország déli részén haltak meg a hőhullám során.
