Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
A román gazdasági minisztérium a bírósághoz fordul, mert szerintük jogellenesen nem hajtják végre az igazgatótanács menesztését.
Hódmezővásárhely vezetője úgy véli, elavultak az állati tetemeket feldolgozó üzem bioszűrői. A rendőrséggel deríttetné ki, hogy a fejlesztések azért maradtak-e el, mert Lázárék az elmúlt két évben 3 milliárd forint osztalékot vettek ki a vállalatból.
Mindenki, akinek lehetősége adatik részt venni tervezőként, kivitelezőként nagy és összetett rendszerek létrehozásában, joggal büszke az elért eredményekre. Podcast-adásunkban ezúttal a logisztikai tervezés világában járunk: a Rossmann nemrég épült üllői automatizált raktárának történetét ismerhetjük meg.
Tíz éve kapcsolták hálózatra az első piaci alapon, uniós támogatás nélkül épített napelemes erőművet. A jászágói beruházás fő ígérete az volt, hogy 2025-re ingyen termeli az áramot. Megnéztük, így lett-e.
Egy friss kutatás szerint 2030-ra évente közel 22 milliárd műanyag zacskó kerülhet az európai háztartásokba – csak a divatcikkek miatt. A kérdés már nem az, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetet, hanem az, hogy miért gyártják le egyáltalán.
A jó érzésen kívül, amit az elektromos autó használata okoz, még formálódóban vannak azok a realista költségelőnyök, amelyek a hideg fejjel gondolkozókat is meggyőzik az elektrifikáció előnyeiről.
A Mastercard country managere, Márkus Gergely szerint a fizetés a jövőben a háttérben zajlik majd, miközben a kényelem, a biztonság és a személyre szabott élmény kerül előtérbe. Az AI nemcsak védi a tranzakciókat, hanem hamarosan akár helyettünk is vásárolhat.
A szárazság mellett a hatóságok életét a gyújtogatók is nehezítik.
Mai dátummal módosították a vonatkozó rendeletet, úgy tűnik, azt szeretnék, ha gördülékenyebben menne a visszaváltás. Ennek érdekében megteremtették a lehetőséget, hogy akár bevételeinek csökkentésével is büntethessék a céget.
A skandináv országokban most szembesültek azzal, hogy a kórházakat hűteni kell, miután két héten át harminc fokig nőtt a hőmérséklet, a rénszarvasok pedig bemenekültek a városba a hőség elől vízért. A mediterrán térségben erdőtüzek tombolnak, már több mint kétszer annyi terület égett le, mint tavaly és több ember is meghalt.
Vannak a hétköznapi életben olyan dolgok, amelyeknek sosincs vége. Ilyen a vásárlás és az ezt követő folyamatok is: az elpakolás, főzés, mosogatás és végül a szemét kihordása. Hazafelé szatyrokat cipelünk, indulásnál a szemetet visszük ki magunkkal. De miért van az az érzésünk néha, hogy több szemetet termelünk, mint amennyi az étel vagy a ruha volt, amit megvettünk?
A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.
A fenntarthatóság és az arra való törekvés ma már életünk minden területét átszövi, és talán már azt is sokan belátják, hogy a hétköznapokban a saját mikrokörnyezetünkben is sokat tudunk tenni érte. Ugyanakkor fontos szempont, hogy azokon a helyeken, ahol vásárolunk – azért, hogy egyre fenntarthatóbb háztartást vezessünk – maguk is kínáljanak több opciót erre.
A vártnál sikeresebbnek ítélik a kötelező visszaváltási rendszert szakértők, hiszen az indulás után bő egy évvel már vannak hónapok, amikor elérjük az EU által is elvárt 90 százalékos visszaváltási arányt.
A majdnem négy kilós állat egy szintén Magyarországon talált példánytól vette át a rekordot.
A közép- és hosszú távú tervek emésztenének fel ennyit, a kormány most csak 1,5 milliárdot adott mederkotrásra.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre. Az nem meglepetés, hogy a rendeletről nem egyeztettek a legfőbb érintettekkel vagy az ő érdekeiket képviselőkkel, ahogy az sem, a kormányzat intézkedése inkább tűnik pótcselekvésnek, mint átgondolt lépésnek. Pedig egyre több a panasz az állatokra.
Sok idő, egy inflációs válság, számos szigorítás és egy nagyobb higiéniára késztető világjárvány telt el azóta, hogy a műanyagmentes július utoljára foglalkoztatta a HVG-t. Most megint nekifutottunk, és azt néztük meg, javult vagy romlott a helyzet 2019 óta.
