A fesztiválszezon kezdetén érdemes végiggondolni, milyen pszichés hatások – veszélyek és lehetőségek – érik a résztvevőket. Mit lenne jó mindenkinek tisztázni magában indulás előtt? Hogyan hat a felfokozott hangulat a (pár)kapcsolatokra? Mire kell figyelni a szerhasználóknak és társaiknak? Miként segíthetik a szülők a fesztiválozni induló kamasz gyerekeiket? És milyen lélektani csapdát rejthet egy nem megfelelő cipő viselése?
Egyre többen vesszük észre, hogy felnőtté válásunk rögös útján gyermeki énünk valahol lemaradt. Annyira siettünk belekezdeni a fontos és felelősségteljes felnőtt életszakaszába, hogy a bohókás belső gyermek talán még most is pillangók után szaladgál egyszínes virágmezőn. Hol találunk rá ismét?
De mi történik, ha úgy érzem, nem elég kívánatosak a vágyaim? Tudom-e egyáltalán, mit akarok? Vonzónak találom-e annyira önmagam, hogy elhiggyem, mások is vonzódhatnak hozzám? Az Útmutató tévelygőknek kötet párbeszédeit követve ezúttal vágyról, élvezetről és persze szexről folyik a társalgás.
Milyen lehet a Magyarországon egyedüli, rejtélyes Intimitásközpont, ahol a pszicho- és szexterápiák mellett érzéki masszázsokat, női és férfirituálékat hirdetnek? Ezoterikus szexcentrum, netán előkelő bordélyház? Kíváncsiak voltunk, szerzőink pedig hagyták magukat kényeztetni.
Nemi kapcsolatok bonyolult hálózata szövi át a társadalmat. A nemi vágy nem bűn. A nemi ösztön meghatározza a viselkedést, alakítja a civilizációt. Ezek sokáig nem voltak maguktól értetődő állítások, sőt eretnekségnek számítottak.
Sok kisgyerek felfedezi, hogy nemi szerveinek ritmikus dörzsölése, simogatása különleges izgalmat okoz. Rólunk, felnőttekről és a szexualitáshoz való viszonyunkról szól, miképp reagálunk e természetes és fontos élményre.
Megzabolázhatatlan, állati az ösztönvilágunk, amely időnként előbújik belőlünk? Kordában kell tartani, ketrecbe zárni, mert egyébként pusztító, romboló erő? S vajon hogyan hat ösztönvilágunkra, szexualitásunkra a ketrec, a megfelelés a társadalmi elvárásoknak, a kultúra által szabályozott, kognitív korlát, a jólneveltség?
Arra a tévhitre, hogy a nőket nem érdekli a pornó, sajnálatos módon az őket képviselni hivatott feminizmus is ráerősített. Pedig a pornó jó játék lehet. De csak azoknak, akiknek valóban bejön, és nem csak meg akarnak felelni.
A nők tévedésben vannak: a férfiaknak nem feltétlenül a vékony nők tetszenek. Ennek elsősorban evolúciós okai vannak, annak meg genetikai, hogy sokan minden erőfeszítés ellenére sem nyerik el a vágyott alakot.
Mikor, hogyan és milyen lesz? Ezek a leggyakoribb kérdések az első szexuális együttlét előtt, amin statisztikák szerint a mai fiatalok több mint fele már 15-16 évesen átesik. A túl korai szex az esetek 85 százalékában negatív tapasztalatot okoz, de a túl későinek is lehetnek mellékhatásai.
Mint minden társas viselkedésben, a szexuális életben is fontos szerep jut a sémáknak. Mindenkinek van elképzelése arról, milyen elemekből áll az a forgatókönyv, amely alapján az örömteli és elfogadható szeretkezés megvalósul. Ezek a sémák és tévhitek azonban megakadályozhatják a boldog szexuális életet.
Profi sportolókkal kapcsolatos elvárásaink sokszor csak magasztos motivációkat feltételeznek, de a szakpszichológus szerint a magasztosnak mondható célok és az alapvető szükségletek egyik tevékenységünkben sem különválaszthatók – így a sportban sem.
Ha a folyamatos stressz miatt tartósan illúzióvesztettnek, tehetetlennek és elhasználtnak érzi magát, önt valószínűleg elérte az az állapot, amit kiégésnek nevezünk. Visszanyerheti-e korábbi kiegyensúlyozottságát? Mindenképpen, ha átértékeli a fontossági sorrendeket az életében.
Beszélgetés a valóságról, az akaratról és az akarat rendellenességeiről
Kétségtelenül az elmúlt évtized egyik legérdekesebb színházi személyisége. A Nemzeti Színház arculatának megteremtésével egy időre feltűzte a magyar színházat a világ művészeti térképére. A politika kéretlenül hőst csinált belőle, a közönség pedig bálványt. Hogyan élte meg mindezt, mi motiválta eddig, és mi motiválja ezután. Erről és a színházi stresszről kérdeztük Alföldi Róbert színházigazgatót, rendezőt, színészt.
Az őzek élete is tele van stresszel, hát még az embereké. De nem kell ezen nagyon stresszelni, a rossz stresszt átalakíthatjuk jóvá, ami segíthet legyűrni az akadályokat, sőt kiteljesedni.
Változás. Sokaknak összerándul a gyomruk már a szó említésére is, míg mások el sem tudják képzelni az életüket nélküle. Noha szükségképpen mindannyiunk életének szerves része, eltérő mértékben keressük a változás, a fejlődés lehetőségeit.
Pszichoterápia. Ma már nem tűnik idegennek a szó, de sokakban még mindig félelmet, tévhiteket kelt. Pszichoterápiára az jelentkezik, aki tudatosan szeretne változtatni az életén, és – paradox módon – annál inkább hatékony és javasolt, minél egészségesebb a lelkünk.
A korábbi pszichológiai gondolkodással szakítva a szakemberek mostanában nem azt a kérdést teszik fel, hogy miként vezetnek rendellenes lelki működéshez a traumák, hanem fordítva: a traumatikus körülmények ellenére miképp marad meg az egészséges lelki működés? Az is kiderült, hogy a lelki ellenálló képesség tréningezhető.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb-utóbb nagy kárt szenved testi és lelki harmóniánk. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek. És akkor többé nem leszünk sem lúzerek, sem pukkancsok.
