A legfrissebb felmérés szerint válással végződik minden harmadik német házasság. Az ország legnagyobb példányszámú napilapja, a Bild mindennek kapcsán kedden "gyorstesztet" ajánlott annak ellenőrzésére, hogy valójában mennyire is szoros, illetve harmonikus a partneri kapcsolat.
A Facebook (illetve nálunk nyugodtan helyettesíthető az iwiw-vel, végül is az alapelv ugyanaz) sok mindent megváltoztatott. Az álláskereséstől a régi barátok megtalálásán keresztül egészen a párkapcsolatokig sok olyan dologgal kell szembesülnünk, ami pár évvel ezelőtt még fel sem merült.
Napomta komoly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy különösebb zökkenők nélkül illeszkedjünk be a munkahelyi, a baráti, vagy akár a családi közösségbe. Szerepeket játszunk, játszmákat vívunk, nem mutatjuk ki a valódi érzelmeinket, de ne kerülgessük a szót: gyakran hazudunk. Harcmodor-e az őszintétlenség, vagy inkább gyávaság? Szakértőket kérdeztünk.
Az év egyik nagy erőpróbája előtt állunk: hamarosan itt a karácsony. S bár a vásárlási őrület, a boltokban zajló tömegjelenetek igencsak megtépázhatják az idegeinket, lehet egy ezeknél szorongatóbb tényezője is az ünnepnek: az együttlét. Szakértővel beszélgettünk.
A hét főbűn közé sorolt irigység olyan ősi és általános emberi érzés, ami – hacsak nem tartozunk a szentéletűek közé – időnként mindenkit megkörnyékez. A különbség csak abban lehet, hogy milyen gyakran és kivel kapcsolatban rágja a lelkünk. Természetesnek tekinthető-e például az, ha a párunk sikerének nem tudunk felhőtlenül őrülni, mert úgy gondoljuk, minket illetne meg?
A rákbetegség hatalmas terhet ró az érintettekre, nem ritkán a beteg házasságát is veszélybe sodorva. Egy felmérésből kiderült, a férfiak hajlamosabbak elhagyni beteg házastársukat, mint fordítva.
A 21. századi házasságokra és az ezzel kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet Keserue Zsolt legújabb munkája, az Oldáskényszer. A videóinstallációban szókimondó, markáns férfivélemények ébresztenek provokatív gondolatokat. És késztetnek vitára például arról, hogy beszélhetünk-e női hatalomátvételről. Új férfiszerepek születnek, de hogyan látja ezt a nő?
A nők számára egészségtelen a fiatal szerető egy kedden nyilvánosságra hozott német tanulmány szerint.
Mivel napjainkban az élet minden területén sokkal nagyobb a nyitottság, a szexuális tolerancia, joggal gondolhatnánk, hogy múlt időben beszélhetünk arról az érzelemről, amely számos irodalmi mű, képzőművészeti alkotás témája. Ám az, hogy ez egyáltalán nincs így és a féltékenység mit sem vesztett „népszerűségéből”, azt jelzi, hogy a párunk elvesztésétől való félelem még ma is meghatározó az emberi kapcsolatokban. Szakértővel beszélgettünk.
Egy ázsiai országokban készült felmérés kutatói kísérletet tettek arra, hogy pénzben és ráfordított időben fejezzék ki a szerelem érzését. Megállapításaik szerint minél jobban szeretünk, annál több pénzt költünk a partnerre, és annál több időt szánunk rá.
Egyre kevesebb pár járul az oltárhoz, egyre népszerűbb a lazább kötelékeket jelentő élettársi viszony, és minden eddiginél könnyebben lépünk ki a kapcsolatainkból. Mivel magyarázható a trend, mi teszi hajlamosabbá a hűtlenségre a nőket, miért kacsingat másfelé a férfi, illetve mennyit bír ki egy jó kapcsolat? Számok, érvek, pszichoterápiás tapasztalatok.
Jócskán megoszlanak a vélemények arról, működhet-e két ember kapcsolata úgy, hogy közben máshol, mással is keresik a boldogságot. A nyitott házasságként emlegetett formáció mindenesetre számos kérdést felvet, melyek közül az egyik – de talán a leglényegesebb - az, hogy vajon miért van együtt két ember, ha úgy gondolják, kalandozások nélkül nem lenne életképes az együttélésük?
"A leglényegesebb az, hogy finom" - így foglalta össze az egyik legtekintélyesebb nemzetközi szakértő azt, hogy miért oly fontos a csók. Hozzátéve, hogy az olyan "világnyelv", amelyet mindenütt értenek.
Még az egész évben szolídan és szelíden élők közül is sokan úgy gondolják, a szabadság ideje alatt olyan dolgok is megtörténhetnek, amire itthon esetleg csak merészebb álmaikban vágynak. A tengerpart jó háttere lehet a szabadabb, akár felelőtlen szexualitásnak.
A boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolat csökkenti a munkahelyi stressznek az egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatását egy svéd tanulmány szerint, amelynek eredményeit a héten ismertették.
A legfrissebb kutatások szerint az Egyesült Államokban a párok egy része elhalasztja a gyermekvállalást a jelenlegi rossz gazdasági helyzet, és bizonytalan munkaerő-piaci viszonyok miatt.
Csaknem négy százalékkal kevesebb gyermek született ez év első két hónapjában, mint egy évvel korábban. A házasságkötések számában nem történt lényeges változás, ugyanolyan kevesen – valamivel több, mint 2500 pár – mondta ki a boldogító igent januárban és februárban. Válságban lenne a család? Vagy csupán természetes, a társadalmi-gazdasági változásokhoz igazodó átalakulásról van szó?
Féltékenység, vetélkedés, az elengedésre való képtelenség – ezek lehetnek a klasszikusnak számító anyós-meny konfliktus alapvető okai. S mivel még a mai fiatal párok zöme is a szülőkkel egy fedél alatt kezdi meg közös életét, így - bár a házasságlevéllel megpecsételt kapcsolatok száma csökken – az elfojtott indulatokkal, vagy éppen nyílt csatákkal zajló női viták ma is megmérgezik sokak életét.
Énvédelem. Ezzel a szóval jellemzi a pszichoterapeuta napjaink párkapcsolatait. A kifejezés arra a magatartásformára utal, amikor a különféle gondok, egzisztenciális problémák nem egymás támogatására sarkallják a párokat, hanem éppen ellenkezőleg: egy-egy nehéz helyzetben saját, egyéni érdekeik védelme kerül az előtérbe.
Keménykezű apa, zsarnoki férj, domináns anya, ellentmondást nem tűrő feleség –érdekes, de nem véletlen párhuzamok. A szülőkkel való kapcsolatunk meghatározza az egész életünket: a párválasztásban – tudattalanul – hozzájuk hasonlót keresünk. Ha gyerekkorunkban iparkodnunk kellett, hogy kivívjuk a papa vagy a mama elismerését, nem lesz ez másként későbbi kapcsolatainkban sem. Szakértőnket választásaink hátteréről faggattuk.
