Élethazugságok című könyvében Singer Magdolna gyásztanácsadó olyan történeteket dolgoz fel, amelyekben a gyászolóknak nemcsak hozzátartozójuk elvesztésével kell megküzdeniük, hanem egy addig nem ismert titokkal is. Az alábbiakban ebből a könyvből közlünk egy szerkesztett részletet - Evelin történetét.
Olyan korban, ahol egyre extrémebbé válik az individualizmus, és ennek kapcsán a látszólagos szabadság mellett a kiszakítottság megélése, újra és újra felmerül a kérdés, mit is veszíthetünk azáltal, ha szinte teljes egészében saját szubjektív élményvilágunkba záródunk, ha figyelmünk fókusza szinte kizárólag saját magunkra vetül.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Szabadkára, a szabad döntés illúziójába és a vendégmunkásgettóba utazunk.
A gyermekvédelmi népszavazási kérdésekre is hivatkoztak legújabb vizsgálatuknál.
Ez is egy függőség, amivel érdemes foglalkoznia.
Komoly problémát okozhat a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia a megtévesztésig élethű képet képes generálni fehérbőrű emberekről. A színesbőrűeknél már más a helyzet.
Miért akartam, akarok gyereket? Van, aki úgy felelne, mindig is tudta, hogy lesz gyereke. Mások talán furcsának találják a kérdést, és sosem gondolkodtak el rajta. Hiszen az elvárt és jellemző viselkedésekre ritkán kell magyarázatot adnunk. Pedig a szülők és a gyerek szempontjából is fontos, hogy valójában kiről is szól a vállalás.
A trauma feldolgozásnak első lépése az önmagunk felé való radikális őszinteség, és annak beismerése, hogy valami történt velünk: ám amennyire könnyen hangzik, olyan nehéz ez a folyamat – derült ki a HVG Extra Pszichológia Szalon könyvbemutató estjén, ahol a szerző, Szirtes Lili szakpszichológus vendége Szilágyi Liliána egykori úszó, traumatúlélő volt.
A traumának nincs nyelvezete, se időérzéke. Ott lapul a testünkben riadókészültségben, és több évtizeddel az eredeti traumatikus élmény után is belobbanhat - mutat rá Julia Samuel elismert pszichoterapeuta Családi traumák című könyvében. Részlet.
Ön mennyire tud új célokat kijelölni, ha a mostaninak nem látszik értelme?
Amíg a mozaikcsalád biztonságot nyújtó egésszé alakul, érdemes néhány nehézséggel járó fordulópontot szem előtt tartani. Ezek közül kiemelkednek a párkapcsolat történései.
Mi magyarok nem vagyunk kompatibilisek azzal, hogy áldozatokat hozzunk a környezetünkért, vagy senki nem tud túllépni önmagán? Milyen példa, visszaigazolás kell, hogy komolyan vegyük a saját fenntarthatóságunkat is? Miért ne mentegetőzzünk azzal, hogy nem ér semmit a saját vállalásunk? Miért lehet hasznot hajtani a zöldellenességből? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ fenntarthatósági podcastunkban.
Ha a fák között járunk, az alábbi erdőfürdő-gyakorlatok megnyugtatnak és kiszélesítik a perspektívánkat.
A déja vu („már látott”) élmény során az ember úgy érzi: ezt már egyszer átélte. A szakemberek ezt a memóriarendszer egyfajta tényellenőrzésének is nevezik. A jelenségnek van egy kevésbé ismert, ám talán nyugtalanítóbb ellentéte, a jamais vu („soha nem látott”).
Talán sokan hallottak már olyan párokról, akik hosszú idő után eltávolodtak egymástól: egyikük (általában az asszony) spirituális, netán ezoterikus útkeresésbe kezd, ám partnere nem tudja követni, és ez feszültséget szül. Hogyan érthetik meg egymást, hogy ne omoljon össze az évtizedek alatt együtt felépített váruk?
Manapság divatos lett bármilyen problémára, fájdalomra azt mondani, hogy el kell engedni. Engedjük el a múltat, ne őrlődjünk rajta, hiszen ami volt, elmúlt, azon változtatni már úgysem lehet. Ebben persze van igazság, de a valódi kérdés nem az, hogy mi elengedjük-e a múltat, hanem hogy a múltunk elenged-e minket.
A magyar olimpiai és világbajnok úszó ügye korántsem elszigetelt eset a sztárúszók körében: ebben a sportban a kiégés és a mentális problémák még jobban fenyegetnek. A példák viszont azt is mutatják, hogy van visszaút a gödörből.
Szükségleteink piramisának csúcsán az önkiteljesítés, önkifejezés, önmagvalósítás áll. Korunk egyik legnagyobb adománya, hogy manapság mind több időnk jut erre. Az amerikai filmekben mindez egyszerűnek tűnik, de jó, ha tudjuk, hogy a folyamat tele van buktatókkal – erről szól és ehhez nyújt segítséget a legújabb HVG Extra Pszichológia magazin.
Manapság az önismeret is önmegvalósításunk tárgya lehet, hiszen szinte kultusszá vált a tudatosság, önmagunk feltérképezése. Mindez azonban a visszájára is fordulhat, mert a látszat ellenére eltávolíthat saját magunktól.
Az elme tudattalan szintjére lehet eljutni bizonyos technikákkal, és ezek egy részét spirituális körökben is alkalmazzák. Mi is pontosan a samanisztikus eksztázis, mi köze a hipnózishoz, mi történik az emberrel egy meditációs elvonuláson, és mit mond a pszichológus a transzcendens élményekről? Hétköznapi spiritualitás 4. rész.
