Van, aki újra és újra hasonló kapcsolatban találja magát: másik partner, mégis ismerős bizonytalanság, távolságtartás vagy bántás. Ilyenkor könnyű kizárólag rossz választásokról beszélni, pedig Tisza Kata interkulturális pszichológiai szakértő szerint a vonzalmainkba a legkorábbi kapcsolati tapasztalataink is beleszólhatnak. És néha éppen az tűnik furcsának, amitől valójában biztonságban lehetnénk.
Egyetlen nap választja el attól, hogy ugyanaz a páciens a rendszer szemében gyerekből felnőtté váljon. A diagnózisa, a tünetei és az önállósága azonban nem igazodik ehhez a dátumhoz. Prof. Dr. Balázs Judit gyermek- és ifjúságpszichiáterrel, Prof. Dr. Réthelyi János pszichiáterrel és Oravecz Lizanka autizmus- és ADHD-tapasztalati szakértővel azt jártuk körül, mi történik azokkal a fiatalokkal, akiknek továbbra is segítségre van szükségük, miközben át kell kerülniük egy teljesen más ellátási rendszerbe
Történészek és pszichológusok keresik a választ arra, hogy miért értékeljük a múltunkat ennyire szélsőségesen. Vannak, akik a valóságosnál is sokkal sötétebb képet festenek róla, amit csak cinikus humorral képesek oldani, míg mások meg a nagyzási hóbort határán járva ábrándoznak a mindenféle kerékkötők által elorzott és ezért megvalósulni nem tudó dicső történelmünkről. A Magyar Önismeret sorozat házigazdáját, Bayer Árpádot kérdeztük.
A kisgyerek előbb érez, mint értelmez: dühös, csalódott, fél vagy örül, de sokáig még nincs meg hozzá a nyelve és az önkontrollja. Ezt fokozatosan tanulja meg a környezetétől. Héjja Edit pszichopedagógus azt mutatja meg, hogyan segíthet a szülő abban, hogy a gyerek felismerje, megnevezze és később egyre jobban szabályozza a saját érzéseit.
Újabb híres bűnügyhöz nyúlt a Netflix, ezúttal a filozófus terrorista Ted Kaczynski történetét dolgozták fel. A film pszichológiai magyarázatot akar adni, mégsem visz közelebb a levélbombás merénylő belső világának megértéséhez.
Az önbizalom nem érzés, hanem tett. Ha tehát azt hisszük magunkról, bátortalanok vagyunk, vizsgáljuk meg alaposabban a kérdést. Dr. Márky Ádám orvos, mindfulness tréner írása.
A családi fotón mindenki mosolyog, a bizonyítvány kitűnő, a nyaralás álomszerű. A gyerek viszont azt is tudja, mi történt öt perccel a kép előtt, milyen hangulat van otthon, és mit kellett teljesítenie azért az eredményért, amire a szülők büszkék. Sebestyén Eszter pszichológus szerint ezért a családi posztok nemcsak arról szólnak, mit mutatunk a külvilágnak: közben a gyereknek is üzenünk valamit arról, mi az, amit érdemes megmutatni önmagunkból – és mi az, amit jobb elrejteni.
A természetélmények hiánya a mozgástól az önállóságon át az érzelmi fejlődésig számos területre hatással lehet. Mit adhat az erdő, a kert és a szabad játék a gyerekeknek? Szerkesztett részlet L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus és Kövecsesné Gősi Viktória óvónő, tanító és tanár Láthatatlan szálak című könyvéből.
A populáris kultúrában népszerű az az elképzelés, amely szerint a középkorú nő egyszer csak szexuális csúcsformába kerül, felszabadul, magabiztos lesz, és jobban kívánja a szexet, mint valaha. Jól hangzik. Csakhogy erre nincs meggyőző tudományos bizonyíték. Ráadásul éppen ezekben az években kezdődik sok nőnél a menopauzális átmenet, amely a szexualitást is átrendezheti. De vajon tényleg csökken a vágy? Mit tesznek a hormonok, mit a kapcsolat, és mi történik akkor, ha már maga az elképzelésünk is téves arról, hogyan „kellene” működnie a női vágynak?
Lehet, hogy pontosan tudjuk, miért nem működött a kapcsolat, mégis visszavágyunk bele. Egy dal, egy hely vagy egy régi üzenet elég ahhoz, hogy újra úgy érezzük, mintha friss lenne a veszteség. A szakítás ugyanis nem pusztán arról szól, hogy eltűnik mellőlünk valaki: vele együtt felborul az a kép is, amit addig önmagunkról és a jövőnkről építettünk. Pálinkás-Panyi Anna pszichológus írása.
Miért veszélyes minden valódi beszélgetés? Miért olyan a politikai korrektség, mint az inkvizíció? Miért fontos szempont, hogy mindnyájan egy nőnek a méhében kezdtük az életünket? Miért nem a megértés a terápia lényege? A 85 éves író-pszichoterapeutával a napokban megjelent kötete, a Végtelen beszélgetés apropóján beszélgettünk.
Amikor egy kamasz későn jár haza, inni kezd, veszélyes dolgokat próbál ki vagy egyre több konfliktusba keveredik, a szülő könnyen a társaságot hibáztatja. A kortársak hatása valóban óriási, de a történet ennél jóval összetettebb: nem minden gyerek ugyanolyan fogékony a negatív befolyásra, és sokat számít az is, milyen érzelmi biztonságot kap otthon.
A két szuperhatalmi vezető első találkozását elemezte ki egy pszichológus a Sky Newsnak.
Vannak helyzetek, amikor utólag rájövünk: fogalmunk sincs, hogyan vészeltünk át egy komoly krízist. Kaphattunk egy plusz löketet? Vagy átadtunk magunkat a folyamatnak? Milyen jelenség magyarázza, hogy mégis továbbmegyünk, amikor úgy gondoljuk, elfogyott az út előttünk, és honnan fakad ez a belső tartalék? Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
Elérhetetlen távolba kerül a múlt, kiüresedik a jelen, és megszűnik a jövő mint ígéret – a legkülönfélébb traumák hasonló lélektani reakciókat váltanak ki a túlélőkben. De mit lehet kezdeni azzal, ha az ember elveszíti a világ értelmességébe, biztonságosságába vetett hitét? Pintér Judit Nóra pszichológus, egyetemi docens írása.
Egy beszólás az anyóstól, egy vasárnapi ebéd körüli sértődés vagy egy vita arról, kinél töltsük a karácsonyt elsőre apróságnak tűnhet. Pedig a párunk szüleivel kialakuló viszony sokkal többet árul el a kapcsolatunk működéséről, mint gondolnánk. Az igazi feszültség gyakran ott kezdődik, amikor nem világos, hol ér véget a származási család befolyása, és hol kezdődik a pár közös élete. Orvos-Tóth Noémi pszichológus azt mutatja meg, miért válhat az anyós–após konfliktus könnyen párkapcsolati konfliktussá is.
Van kapcsolat, amelyben magabiztosak és felszabadultak vagyunk, egy másikban féltékenyebbek, bizonytalanabbak vagy éppen sokkal szenvedélyesebbek. Ugyanaz az ember is egészen más oldalunkat hozhatja elő attól függően, kit szeretünk, mennyire bízunk benne, és milyen tapasztalatokat viszünk magunkkal a kapcsolatba. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus azt járja körül, miből áll össze az az érzés, amelyet egyszerűen csak szerelemnek nevezünk.
Akár akaratlanul is gátjai lehetünk annak, hogy gyerekünk egyszer bátran a saját útjára lépjen. Milyen érzések jöhetnek fel a felnőtté válás időszakában, és hogyan befolyásolják, amit teszünk? És miért olyan erősek ezek az érzések? Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta írása.
Sok családban ma már nem magától értetődő, hogy a férfi keresi a több pénzt, a nő pedig a háttérből tartja egyben az otthont. A szerepcsere papíron akár felszabadító is lehetne, a valóságban viszont könnyen sérülhet benne az önértékelés, a párkapcsolati egyensúly és az a kép, amit férfiként vagy nőként magunkról hozunk. A kérdés, lehet-e úgy újraosztani a szerepeket, hogy senki ne érezze magát vesztesnek. Márton-Koczó Ildikó coach, szupervizor, tréner cikke.
Van, akiből akkor is árad az életkedv, amikor kívülről nézve nem könnyű az élete. Másnak látszólag mindene megvan, mégis úgy érzi, mintha kifogyott volna belőle a lendület, a kíváncsiság vagy az öröm. Az életkedv nem egyszerűen jó hangulat, és nem is állandó személyiségjegy: kapcsolataink, megküzdési mintáink, céljaink mellett az is alakítja, hogyan tudunk ránézni arra, ami történik velünk. Harmat László pszichológus, egyetemi docens írása.
