#pszichológia


A Google-kereséseink többet árulhatnak el rólunk, mint hinnénk

Egy félrelépés, egy munkahelyi vétség, a fizetésünk vagy akár a Google-kereséseink: egészen különböző dolgokat tarthatunk titokban, de közös bennük, hogy folyamatosan mérlegeljük, mi történne, ha mások tudomást szereznének róluk. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus arról ír, mitől válik egy információ veszélyessé, miért olyan nehéz kontrollálni, ki mit tud rólunk, és hogyan alakította át mindezt a digitális világ.


Mit lát egy baba a születésekor a világból?

A látás az emberi érzékszervek közül a legösszetettebb, és ennek fejlődése tart a legtovább. Születésekor a baba számára a világ még szürkének és homályosnak tűnik. Szerkesztett részlet a Mi jár a kisbabám fejében? című könyvből.


Szél Dávid: Készen állsz az apaságra?

Ha egy férfi már viszonylag tisztába került önmagával, akkor jöhetnek a további kérdések, melyek komolyan befolyásolják a családalapítást. A probléma csak ott van, hogy tökéletesen készen úgysem leszünk sosem - mutat rá Szél Dávid gyakorló pszichológus Apapara című könyvében. Szerkesztett részlet.


Almási Kitti: Hiába érünk el mindent, ha nem arra vágytunk igazán

Karrier, párkapcsolat, gyerek, ház, utazások: könnyű azt hinni, hogy ha kipipáljuk a sikeres élet jól ismert állomásait, elégedettek leszünk. Csakhogy nem minden cél, amelyet magunk elé tűzünk, valóban a sajátunk. Almási Kitti klinikai szakpszichológus arról ír, hogyan keverhetjük össze a saját vágyainkat a családi, társadalmi és környezeti elvárásokkal – és mi történik, amikor csak későn derül ki, hogy rossz irányba mentünk.


Szaglógödröcskéinktől is függ, hogy kibe leszünk szerelmesek

Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?



Csak disznóvágásra utazott, és máris beszervezték

Kik voltak a besúgók, és miért jelentettek? Azontúl, hogy a nemsokára nyilvánosságra kerülő ügynöklistából megismerhetjük, hogy a családból bárki érintett-e valamennyire, rengeteg egyéb kérdés merül fel a beszervezéssel és annak pszichológiai hátterével kapcsolatban.


Miért érezzük úgy, hogy csak akkor vagyunk szerethetők, ha jól teljesítünk? És hogyan segíthet ezen a terápia?

A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.


„A kutyám halála annyira fájt, hogy egy hétig alig ettem, csak a nyakörvét szagolgattam”

Egy házi kedvenc elvesztésekor szó szerint összetörhet a szívünk – derült ki, miután társállatgyász-szakértőkkel beszélgettünk a gyász egészségügyi tüneteiről. Nem meglepő, hogy a halottak napja körüli megemlékezésekben sokszor az egykori állatok is helyet kapnak. De mit tudunk erről a különleges kötődésről és magáról a társállatgyászról, miért tud ennyire fájni a kutya, a macska és a többiek véges léte?



Lukács Liza: Nem minden evési problémát old meg egy jobb étrend

Az evéshez fűződő kapcsolatunk jóval korábban kezd kialakulni annál, mint hogy először fogyókúrázni kezdenénk. Gyerekkori minták, a családi légkör, a saját testi jelzéseinkhez való viszony és a társadalmi elvárások egyaránt alakíthatják, hogyan eszünk felnőttként. Lukács Liza szakpszichológussal arról beszélgettünk, mikor válik az étel érzelemszabályozó eszközzé, miért nem elég sokszor pusztán diétázni, és hogyan lehet újratanulni figyelni az éhségre és a jóllakottságra.


Mi az igazi empátia, ha nem az, hogy sírunk a filmeken?

Érzékeny vagyok, empatikus, nagyon bele tudom érezni magam mások fájdalmába, és szeretek segíteni is – állítja az íráskurzusomon nagyjából minden ötödik nő. Aztán elkezdődik a tanfolyam, és a magát gyakorló empatának mondó hölgy csak magáról beszél, nem figyel a másikra, szinte le sem lehet állítani. Bihari Viktória író, humorista cikke.




A krónikus betegség nemcsak a testet változtatja meg, hanem az identitást is

Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?


A mobil már azzal megöli a beszélgetést, ha kikerül az asztalra

Az okostelefon egyszerre segít kapcsolatban maradni másokkal és képes elvonni a figyelmünket azoktól, akik éppen mellettünk vannak. Kutatások szerint már az is ronthatja egy beszélgetés megélését, ha a telefon látható helyen van, a közösségi média hatása pedig erősen függ attól, hogyan és mennyit használjuk. Hogyan alakíthatunk ki olyan viszonyt a mobilunkkal, amelyben az eszköz szolgál minket, nem pedig fordítva? Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta írása.



Lehet-e másképp szeretni, mint ahogy gyerekként megtanultuk?

Van, aki könnyen bízik másokban, és természetesnek éli meg a közelséget, míg más folyamatosan attól fél, hogy elhagyják, vagy éppen akkor kezd távolodni, amikor egy kapcsolat igazán közelivé válna. A kötődés alapjai már csecsemőkorban formálódnak, de vajon mennyire határozzák meg későbbi kapcsolatainkat? És lehet-e változtatni azon, ahogyan másokhoz kapcsolódunk? Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta írása.


„Veszélyes, ha az ember kizárólag a sikerek és a kudarcok mentén éli az életét” – interjú Szilágyi Áronnal

Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnokként nagyon korán megtapasztalta, milyen az, amikor a teljesítmény szinte összenő azzal, amit saját magáról gondol. Egy rosszul sikerült világbajnokság kellett ahhoz, hogy felismerje: veszélyes, ha egy kudarc ennyire mélyre tudja küldeni. Azóta sokat változott a sikerhez, az egészséghez és saját határaihoz való viszonya, és ma már az is foglalkoztatja, hogyan lehet hosszú távon magas szinten teljesíteni úgy, hogy közben ne sérüljünk bele. Ezzel az interjúval indul a Pulzus új sorozata, az Élet, Út, Interjú, amelyben Gyárfás Dorka ismert emberek életútján keresztül beszélget arról, hogyan változunk az idővel, és hogyan alakul közben az, amit önmagunkról és az életünkről gondolunk.