Olyan modern lett az élet, hogy az agya már nem bírja lekövetni
Aki úgy érzi, kiég a hétköznapoktól, az nem véletlenül érzi ezt. Szingapúri kutatók szerint az evolúció nem a modern élet ingereire huzalozta az emberi elmét.
#pszichológia
Túlvállalás, rágódás, önvád: miért sérülékenyebb a női mentális jóllét?
A mentális egészség nem egyszerűen azt jelenti, hogy nem vagyunk depressziósak, nem szorongunk, és valahogy működtetjük a mindennapokat. A jólléthez önismeret, célok, bizalmi kapcsolatok, határhúzás, és az is kell, hogy ne tekintsük gyengeségnek a segítségkérést. Nagy Henriett pszichológus írása azt mutatja meg, milyen kockázatok terhelhetik különösen a nők mentális egészségét, miért fáraszthatja ki őket a túlvállalás, a rágódás és az önvád, és hogyan válhat erőforrássá a kapcsolódás. Nagy Henriett pszichológus, egyetemi docens írása.
Jónak kell lennem, hogy szeressenek – így torzíthatja a szigor a gyerek énképét
Egy friss kutatás szerint a túl szigorú, magyarázat nélküli szabályokra és büntetésre épülő nevelés nem feltétlenül őszinteséget tanít. A gyerek inkább azt tanulhatja meg belőle, hogy a hibát el kell rejteni, a büntetést pedig ki kell kerülni. De hol van az arany középút a poroszos szigor és a mindent megengedés között?
Mi történik velünk, amikor végre kimondjuk, amit évekig titkoltunk?
A traumatikus élmények túlélőit gyakran éppen a szégyen és a félelem tartja csendben: attól tartanak, hogy ami velük történt, kimondhatatlan, elviselhetetlen vagy mások számára túl sok lenne. A gyógyulás azonban sokszor nem a felejtéssel kezdődik, hanem azzal, hogy biztonságos kapcsolatban, empatikus figyelem mellett mégis szavakat kap a történet. Nagy Henriett pszichológus írása azt mutatja meg, miért lehet felszabadító ereje a trauma elmondásának vagy leírásának, és hogyan segíthet a kimondás abban, hogy a múlt többé ne az egész életünket szervezze.
A társfüggőség sokszor nem a párkapcsolatban kezdődik, hanem a családi múltban
A társfüggőség sokszor nem ott kezdődik, ahol először látványossá válik: nem az első rossz párkapcsolatban, nem a szakítástól való rettegésben, és nem abban a mondatban, hogy „én csak segíteni akarok”. A háttérben gyakran családi minták, elhallgatott traumák, szorongások és generációkon át ismétlődő kapcsolati forgatókönyvek állnak. Kapitány-Fövény Máté pszichológus írása azt mutatja meg, hogyan válhat az elhagyástól való félelem, az önfeladás és a kontroll nemzedékről nemzedékre öröklődő működésmóddá – és hogyan lehet mégis átírni ezt a történetet.
Az extrém kánikulában óvodás gyerekké alakulunk át – hogyan segítsük az idegrendszerünket az egyre vadabb hőhullámok idején?
Sokan tapasztaljuk, hogy a szokatlanul nagy hőségben alábbhagy az érzelmi kontrollunk: kimerülve hisztizünk, felrobbanunk vagy bágyadtan lézengünk. Úgy is mondhatnánk: a belső erőforrásaink átmenetileg beszűkülnek. A szokatlan hőség tükröt tart nekünk, hogyan is bánunk önmagunkkal és másokkal. Hogyan váljunk újra felnőtté, és hogyan győzzük le ezt az érzelmi zűrzavart?
Nem elég jól rúgni: a futball legélesebb helyzetei fejben dőlnek el
A futball legélesebb helyzeteit néha az az egyetlen pillanat fogja eldönteni, hogy ki hogyan reagál. Az adott játékos szándékosan vagy bizonytalanságból torpan-e meg a tizenegyes előtt, bepánikol-e egy rossz passz után, szétesik-e egy kapott gólt követően, vagy úgy felcsigázza a teher és a nyomás, hogy egymaga viszi tovább a hátán a csapatot a dobogó felé. Nézőként ezeket a jeleneteket vagyunk hajlamosak a „fejben dől el” kategóriájába sorolni. Ám mi van, ha ez valamiféle ködös, utólagos magyarázat a játékosok által megélt emberi magasságokra és mélységekre? Mennyi köze van a profi sportteljesítménynek a mentális állapothoz? Szántai Levente sportpszichológussal és Juhász Roland korábbi válogatott labdarúgóval jártuk körbe, mi történik a játékosok fejében, amikor a stadion, a sajtó és az egész világ figyelme egyszerre nehezedik rájuk.
Mit tanít az Odüsszeia az életünkről?
Odüsszeusz nem makulátlan példakép, hanem önmeghaladásra képes ember, aki néha utat enged az ösztönöknek – de hol vagyunk mi a hős történetében? Az új Nolan-film apropóján a hőseposz fő pszichológiai üzeneteit vette végig Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner.
A mindful szexig jutottunk, amikor kipróbáltuk a pároknak szóló kártyacsomagot
Csak idő, elhatározás és őszinteség kérdése, hogy ellenállóvá és mélyebbé tegyük a kapcsolatunkat. Erre jöttünk rá, amikor kipróbáltuk L. Stipkovits Erika párkapcsolati kártyacsomagját, amellyel a közös erőforrásaink összegzésétől, az egymásra való ráhangolódástól egészen a szenvedély elmélyítéséig juthatunk.
Mi van, ha valójában csúnyák vagyunk, csak senki sem meri megmondani?
Mintha a csúnyaság lenne a legrosszabb dolog, ami egy nővel történhet – ennyire rettegnek az emberek őszintén megnyilatkozni mások külsejéről. De miért kezeli ilyen rosszul a szépséget a társadalom, miért élhetnek a szép emberek VIP-életet, és miért a szépségranglétra alapján ítéljük meg még önmagunkat is? Dajka Emőke pszichológus írása.
Tévhit, hogy az agy 25 éves korra válik felnőtté
A 18. születésnapunkon hivatalosan felnőttek leszünk, de az agyunk erről mintha nem venne tudomást. Mi teszi tehát felnőtté az agyat, és mikor válik valóban éretté? Ezt mondják az elmúlt évek kutatásai.
Az olimpikonok legveszélyesebb sérülése sokszor láthatatlan – hogyan írta át a mentális egészség az élsport szabályait?
A sportvilág sokáig a lelkierő romantizált képére épült: a fájdalom elviselése, a „nem adom fel” mentalitás és a határok folyamatos kitolása számított az igazi bajnoki hozzáállásnak. Az elmúlt években azonban egyre több élsportoló kezdte el lebontani ezt az ideált, és kimondani azt, amiről korábban alig esett szó: a mentális egészség ugyanolyan sérülékeny, mint a test, és legalább annyira védelemre szorul. Fejes Dóra sportpszichológussal beszélgettünk.
Két dolog hiányzik a 12 év alattiak életéből, az egyik az unalom
Miért fontos, hogy hagyjuk a gyerekeket focizni vagy zombiapokalipszisben túlélni? Miért játszanak kevesebbet a mai gyerekek? Egy új kutatásban a leglegitimebb szakértőket kérdezték: magukat a gyerekeket.
Valóban más egy lánycsecsemő, mint egy fiú? – 4 tipp, hogy boldogabb legyen a cseperedő kislány
Mit tudunk ma a lánycsecsemőkről, és mire érdemes figyelni szülőként, hogy ne a sztereotípiák, hanem a baba valódi szükségletei vezessenek minket? Hogyan hegesztjük a babákra tudtunkon kívül a nemi szerepeiket? Vida Ágnes pszichológus, kötődésterapeuta, „babapszichológus” írása.
Szél Dávid: Hogyan altassunk el egy gyereket?
Aki azt hiszi, tudja, hogyan kell elaltatni egy gyereket, az vagy blöfföl, vagy naiv. Az egész sokkal kevésbé a szülői stratégiákon, mint a szerencsén múlik - írja Apapara című könyvében Szél Dávid gyakorló pszichológus. Szerkesztett részlet.
Singer Magdolna gyásztanácsadó: El kell fogadni, hogy nincs olyan, hogy megvigasztalni
Vannak veszteségek, amelyek a női identitás legmélyebb rétegeit érintik: a vetélés, a magzatvesztés, a meddőség, a kényszerű abortusz, egy sérült gyermek elvesztése vagy akár a válás is olyan gyászfolyamatot indíthat el, amelyet a környezet sokszor nem ismer el eléggé. Singer Magdolna gyásztanácsadóval, mentálhigiénés szakemberrel arról beszélgettünk, miért nem lehet a gyászt megspórolni, hogyan maradhatnak egyedül a nők a fájdalmukkal, és miért nem az a dolgunk, hogy megvigasztaljuk a veszteséget átélőt, hanem hogy teret adjunk a nehéz érzéseinek.
Az első gyermek érkezése próbára teszi a párkapcsolatot – kérdés, hogy meddig
A gyermek születését követő első évben a partnerek kevésbé állnak közel egymáshoz – mutatott rá egy lengyel kutatás. Korábbi tudományos munkák arra jutottak, hogy a gyermekes párok párkapcsolati elégedettsége jóval meredekebben csökken az évekkel, mint gyerektelen társaiké.
Az AI csak tetteti az együttérzést és hízeleg – de más oka is van, hogy nem alkalmas pszichológusnak
Az algoritmust nem a betegellátásra optimalizálták, hanem arra, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót, mégis egyre többen kérnek akár napi szinten mentális segítséget a mesterséges intelligenciától. Miért nem alkalmasak a jelenlegi chatbotok arra, hogy terapeutaként használjuk őket? Mire kell a leginkább figyelni, amikor tanácsot kérünk az AI-tól? És hogyan lehetne mégis hasznát venni a mentális egészség megőrzésében?
Segítség vagy kényszer? Aranyat érne, ha a pszichiátriai ellátásba beleférne a jó beteg–ápoló kapcsolat
Ahogy Európa több országában, úgy hazánkban is súlyos ápolóhiány van, Magyarországon ráadásul nagyon komoly rendszerszintű gondok vannak a pszichiátriai ellátással. Pedig óriási szükség lenne munkaerőre ezen a területen: tudományos kutatás bizonyítja, hogy a kezelés során a jobbnak érzékelt terápiás kapcsolat együtt járt a rövidebb kórházi tartózkodással.
Hobbitként kellene szabadságra mennünk, de sokszor Gollamként ragaszkodunk a munkához
A hobbitok világában a pihenés, az evés, a tánc, a mulatság és a természetközeli élet nem jutalom, hanem alapérték. A mi világunkban viszont sokszor a munka, a siker, az elismerés és a pótolhatatlanság érzése válik a saját „drágaságunkká”, amelytől még szabadság alatt is nehezen szakadunk el. Szakács Anna pszichológus, coach A Gyűrűk Ura szereplőin keresztül mutatja meg, miért olyan nehéz megengedni magunknak a pihenést, és hogyan védhet meg az önismeret, az önelfogadás és egy jó társ attól, hogy teljesen elnyeljen a teljesítménykényszer.