#pszichológia

Balin, egy jógaoktató-képzésen kerestem a belső békét, de nem csak spiritualitást találtam

Bali sokak számára a földi paradicsom és a tökéletes jógaelvonulás szinonimája, de egy 25 napos jógaoktató-képzés egészen más arcát mutatta meg a szigetnek. A hajnali kezdések, a szigorú napirend, az ájurvédikus étrend és a folyamatos testi-lelki kihívások hamar világossá tették: ez nem egy klasszikus luxus jóganyaralás. Kiderült, hogy a „belső béke” felé vezető út néha sokkal keményebb, mint gondolnánk – és nem biztos, hogy mindenki jógaoktatóként tér haza. De milyen valójában egy jógaoktató-képzés Balin az Instagram tökéletes képei, a látványos pózok és a spirituális klisék mögött?


Hogyan mesélsz el egy történetet? Kiderül belőle, ki vagy

Amikor megosztunk egy történetet, ami velünk történt, nem csak egy eseményláncot mondunk vissza, benne vagyunk mi magunk is: az értelmezésünk, az érzelmeink, a múltunk. Duplán igaz ez, ha az életünk történetére gondolunk. De hogyan működik ez a fajta énkonstruálás? Hogyan írjuk meg az életünk történetét – dióhéjban? Miként változtathatjuk meg a narratívát, és miért ne féljünk mesélni magunkról? Gregó Enikő pszichológus írása.




Rákdiagnózis után: hogyan segíthet a gyógyító képzelet a daganatos betegeknek?

Egy daganatos diagnózis után sok beteg első gondolata nem a kezelés, hanem a halál lehetősége. A félelem ilyenkor nemcsak érthető reakció, hanem olyan lelki teher is lehet, amely leköti a megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta új, ingyenesen elérhető kézikönyve abban segít, hogyan találhatnak a betegek kapaszkodókat a diagnózis után: légzéssel, relaxációval, imaginációval, a tévhitek átdolgozásával és a saját belső tartalékaik felfedezésével.



Ne mondjon fel, inkább fordítsa vissza a kiégést, amíg nem késő

Ha a folyamatos stressz miatt tartósan illúzióvesztettnek, tehetetlennek és elhasználtnak érzi magát, önt valószínűleg elérte az az állapot, amit kiégésnek nevezünk. Visszanyerheti-e korábbi kiegyensúlyozottságát? Mindenképpen, ha átértékeli a fontossági sorrendeket az életében. Velez Csaba pszichológus írása.


Mély hallgatás övezi a szégyenbetegséget, pedig tömegek életét keseríti meg

A titkolózás, a stigma is nehezíti a vizelet-visszatartási nehézségekkel küzdők helyzetét –- summáztak a szakértők a június 15-e és 21-e között rendezett Nemzetközi Kontinencia Héten. Pedig a kezelés, a gyógyulás egyáltalán nem reménytelen, pláne, hogy a biztató kutatásoknak hála újabb és újabb okok derülnek ki a háttérben. Köztük igen meglepőek is.



A túlgondolás csapdája: miért pörög tovább az agyunk akkor is, amikor már rég nincs szükség rá?

A túlgondolás jóval több egy rossz szokásnál, összetett pszichológiai jelenség, amelynek során az agy újra és újra ugyanazokon a kérdéseken rágódik. Van, hogy egyetlen mondat, egy félreérthető üzenet vagy egy rossz döntés emléke egész este nem hagy nyugodni. A túlgondolás láthatatlanul szívhatja el az energiánkat, miközben azt érezzük, hogy még mindig csak keressük a választ. De mi történik valójában az agyban, amikor belekerülünk ebbe a gondolatspirálba, és miért nem működik az, hogy egyszerűen „ne gondoljunk rá”?


„Szinte minden héten van rá példa, hogy a hozzánk forduló gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, akár vagdossa is magát”

Az iskolapszichológusi rendszer jó ideje alapvető és súlyos hiányosságokkal küzd. Amellett, hogy nálunk ezer tanulóra jut egy iskolapszichológus, míg Szlovákiában például kétszázra, a segítő szakemberek azzal is gyakran szembesülnek, hogy a komolyabb ellátásra szoruló gyerekeket érdemben nem tudják hova továbbküldeni. Milyen krízishelyzetekkel találkoznak a leterhelt iskolapszichológusok, és miért okoz problémát, hogy a jelenlegi tanterv az elit számára készült? Szakemberekkel beszélgettünk.



Tizenhat év után: milyen nyomot hagy a lelkünkben a tartós politikai feszültség?

Az elmúlt évek politikai légkörében és a választások körül sokan nem egyszerű győzelemérzésről vagy csalódottságról számoltak be. Sokkal inkább testi-lelki kimerültségről, szorongásról, ürességről vagy apátiáról. Mit jelent az, ha egy társadalom hosszú időn át úgy működik, hogy az emberek életét a legapróbb szinten áthatja a politika, miközben egyre kevésbé érzik, hogy valódi ráhatásuk lenne a közös ügyeikre? Ha nem is nevezzük politikai traumának, miért fontos érteni, hogy nem pusztán egyéni megélésekről van szó?








Szorongás, teljesítménykényszer, szerhasználat – az új generációs függőségek vajon veszélyesebbek, mint az alkohol?

A szorongás, a teljesítménykényszer és az identitáskeresés új mintázatai ma már nemcsak a fiatalok életmódját, hanem a függőségekhez való viszonyukat is alapjaiban alakítják át. A Z generáció szerhasználata, az e-cigaretta, az Elf Bar és a „tudatos” vagy kontrollált szerhasználat mögött sokkal mélyebb pszichológiai folyamatok húzódnak, mint elsőre gondolnánk. De vajon tényleg létezik biztonságos, kontrollált szerhasználat, vagy ez csak egy jól működő önámítás?