2014 februárjában jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány 12 milliárdot szán a Nemzeti Agykutató Programra (NAP). Miután a legtöbb tudományág és az egész egészségügy masszív alulfinanszírozottsággal küzd, a félidejéhez ért kutatási programnak nagy elvárásoknak kell megfelelnie, hogy igazolja letagadhatatlan kiemelt státuszát.
A tökéletességre törekvés, netán egyszerű kenyérharc és szakmai presztízsféltés gátolja? Egy biztos: Magyarországon nem terjed a legkorszerűbb stroke-kezelés.
Hogyan fordulhat elő, hogy a mentősök nem ismerték fel a stroke tüneteit? – tehetjük fel a kérdést Margit történetét olvasva. Ha férje történetesen nem mentőtisztként dolgozik évtizedeken át, és nem fedi fel szakmai múltját, akkor a felesége talán be se került volna a kórházba, ahol azután a CT igazolta az agyvérzést. Jobb, ha mindenki felkészül az agyérkatasztrófa jeleiből.
Egy amerikai kutatás bebizonyította, hogy minimális napi futással is elérhető az az egészséges hatás, ami heti két-három tovább tartó testmozgással. A szívünk különösen hálás már ennyiért is.
Magyarországon évente 42 ezer új szélütéses esetet regisztrálnak: a betegség leggyakoribb tünetei közé tartozik az egyik oldali végtag gyengesége, a száj félrehúzódása és a beszéd zavara. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke kedden, a stroke világnapon újra felhívta a figyelmet arra, hogy a tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, mert a kezelést 3 órán belül meg kell kezdeni. Az országban 37 olyan kórház, úgynevezett stroke központ van, amelyek felkészültek a stroke-os betegek fogadására.
