Sz. kisfiúként csúszott bele a számítógépes játékok világába, majd egyre mélyebbre került. Később, nehéz élethelyzetei miatt drogozott, majd ivott is. Édesanyja mesélte el a fiú és a saját történetét. Egészen mélyre ment, mikor elmondta, milyen a családi mintázat, mi az ő felelőssége abban, hogy ez így alakult, és hogyan küzdöttek mindketten az évek során.
A gyerekek 80 százaléka fölteszi a kezét, ha megkérdezik tőlük, kik közülük az okostelefon-függők. Lehet, hogy még ennél is több szülő figyeli aggódva a saját gyerekét, de a használat önmagában nem jelent addikciót. Van ugyanakkor olyan szakértő, aki súlyosabbnak látja ezt a problémát, mint a droghelyzetet. De honnantól számít klinikai értelemben vett függőnek egy gyerek? Mit tehet a szülő, hogy megakadályozza ezt, és mit azért, hogy bele se csússzon? Remélhető, hogy kinövi? Szakértőket kérdeztünk.
A függőségekről sok könyv született már, olyan azonban még nem, amely az életút szerint értelmezi azokat. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, adjunktus az Ezerarcú függőség című kötetében többek között arról gondolkodik el, mennyire befolyásolja az addikciók természetét és kifutását az a tény, hogy egy ember életében mikor következik be egy elakadás. Interjú.
A videojátékozók 3 százaléka súlyos, 15 százaléka közepesen veszélyeztetett Magyarországon. Tiltás helyett beszélgetéssel, társas programokkal és sportolással segíthet a család.
