Kütyüfüggő a gyerekem, mit csináljak?
9 perc
2022.07.11. 04:30
A gyerekek 80 százaléka fölteszi a kezét, ha megkérdezik tőlük, kik közülük az okostelefon-függők. Lehet, hogy még ennél is több szülő figyeli aggódva a saját gyerekét, de a használat önmagában nem jelent addikciót. Van ugyanakkor olyan szakértő, aki súlyosabbnak látja ezt a problémát, mint a droghelyzetet. De honnantól számít klinikai értelemben vett függőnek egy gyerek? Mit tehet a szülő, hogy megakadályozza ezt, és mit azért, hogy bele se csússzon? Remélhető, hogy kinövi? Szakértőket kérdeztünk.
„A számítógépfüggők sokszor rosszabb állapotban kerülnek be, mint a drogosok”
– mondta a hvg360-nak Hamar János addiktológiai konzuláns, aki több tinédzser és felnőtt rehabilitációs otthonban is dolgozott. A Ráckeresztúri Kallódó Ifjúságot Mentő Missziónál például 4–5 éve jelent meg az első 17 éves számítógépfüggő fiatal. Egyre többen érkeznek ilyen problémával, 25–26 évesek is. Nekik más terápia kell, hiszen az iskolai és munkahelyi követelmények miatt nem lehet megcélozni a teljes absztinenciát. Ehelyett az okoseszközök okos használatára kell megtanítani őket.
A terápiás beszélgetések alatt Hamar János rájött arra, hogy a fiatalok számára az okostelefon nem eszköz, hanem élettér, és sokkal inkább a neten akarják megmutatni magukat, mint a valóságban, és hogy attól olyan vonzó az online játék, hogy ott – a való élettel ellentétben – minden egyértelmű, kiszámítható, az ember tudja, mit kell csinálni, mikor nyer és mikor veszít. „Egyszerűbb beülni egy gép elé és egy játékban megélni a valóságot.” A függőség ott kezdődik, mikor már az online világba építik be a valóság egy szeletét, és nem fordítva.
Noha vannak klinikailag meghatározható tünetek – erről hamarosan –, laikusként sokkal könnyebb skatulyázni, illetve szülőként aggódni. Hamar János azt meséli, az iskolákban tartott prevenciós előadások során a diákok 80 százaléka teszi föl a kezét arra a kérdésre, hogy ki tartja magát okostelefon-függőnek. Az osztályok napi átlaga 5-6 óra gépezés, telefonozás, de mindenhol akad olyan gyerek, aki hétvégente képes 18 órákat ülni a gép előtt.
A szülő pedig nem feltétlenül érti meg a gyereket, hiszen egészen másban nőtt fel.
Míg az idősebb generációnak jellemzően az online tér egy eszköz és nem a valóság, addig a tizenéveseknek egyre inkább a digitalizáció jelenti a valóságot, nagyon sok minden – például Covid alatt az oktatás is – abban a térben zajlik – mondja Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus. Így tehát ami „odakint van, már nem a teljes értékű valóság, a realitás a számukra”.