Magyarország még a V4-eken belül is gyengén teljesített az elmúlt 30 évben
Összehasonlítottuk az elmúlt 3 évtized legfontosabb számait a térség országaiban. Magyarország jobb helyzetből indult, most szinte mindenben sereghajtó a visegrádi négyesben.
#Ténytár
A járványpénzek is két hullámban érkeztek az egyházhoz – táblázatban a milliárdok
A koronavírus terjedési üteméhez igazodva érkeztek a járvány miatt kiutalt források, illetve más, a költségvetésbe előre be nem tervezett jogcímen juttatott rendkívüli támogatások 2020-ban az egyházakhoz. A kormány idevágó döntéseit gyűjtöttük össze.
30 év múlva 3 millióval kevesebb magyar lehet a Kárpát-medencében
A jelenlegi 12 millióról körülbelül 9 millió főre csökken a Kárpát-medencei magyarság száma a következő harminc évben. Péti Márton, Pakot Levente, Megyesi Zoltán és Szabó Balázs A Kárpát-medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011–2051 című tanulmánya négy forgatókönyvet ismertet.
Infografikán a heti egymillió oltás – így érhetne véget a Covid-rémálom
Laboratóriumi körülmények között május végére elérhető a nyájimmunitás az Európai Unió által Magyarországnak rendelt oltások és az Orbán-kormány által Oroszországból és Kínából beszerzett vakcinák beadásával. Levezettük, hogyan nézne ki ez gyakorlatban.
Ifjúságkutatás: inkább passzív kritikusok a fiatal választók
A rendszerváltás után szocializálódott fiatalok között kisebbségben vannak azok, akiket érdekel a politika - derül ki a National Democratic Institute és a Political Capital tavaly júniusi ifjúságkutatásából.
Többen születtek, de kevesebben lettünk: mérlegen a 2020-as év
Kimagasló és kiábrándító eredményeik egyaránt voltak tavaly a magyaroknak, az országnak. Válogatás 2020 rekordjaiból.
Egy főre jutó GDP: Magyarország tavaly előrelépett az EU-rangsorban
Tavaly Magyarországon már 381 dollárral több az egy főre jutó GDP, mint Portugáliában, amely az előző mérésnél még előttünk állt a sorban.
A NER szociálpolitikája: a magasabb jövedelműeket segíti ki az állam
Az államszocializmus utolsó évtizedeiben „koraszülött jóléti államnak” minősített Magyarország újabban egyre keményebben fogja vissza a szociális kiadásait – derül ki a gazdaságstatisztikai jelentésekből.
Óriásira nyílt a nyugdíjolló: a fiatalabb ellátottak pénze húzza fel az átlagot
Miközben Magyarországon 54 ezren kapnak 300 ezer forintnál is nagyobb öregségi nyugdíjat és több száz esetben a félmilliót is meghaladja a juttatás összege, még mindig jóval többen vannak az olyan szépkorúak, akik kénytelenek az átlagnyugdíj felénél is kevesebből megélni.
Szegény kontra gazdag háztartások: az otthoni légkondi még kevesek kiváltsága
A legfrissebb statisztikai adatok szerint kisebb a különbség az eltérő társadalmi rétegek háztartásainak felszereltsége között, mint ahogy arra a jövedelmi viszonyaik alapján számítani lehet.
Többen haltak meg a korábbi influenzajárványokban, mint most a koronavírusban
A hatodik hónapjába lépett koronavírus-járványnál az utóbbi évek nagy influenzajárványai több halálos áldozatot szedtek Magyarországon – derül ki a KSH első félévi mortalitási adataiból.
Kárpátaljaiak Magyarországon: ide-oda vándorlás a szegénység elől
A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy másfél évtized alatt 50 ezren települtek át Ukrajnából Magyarországra. Egy most készült tanulmány szerint azonban valójában csak 15 ezer kárpátaljai magyar távozott véglegesen a szülőföldjéről, a többiek inkább kétlaki életre rendezkedtek be a határ két oldalán, vagy eleve nem is magyar nemzetiségűek voltak.
Lelassított Budapest: több megye is gyorsabban fejlődik a fővárosnál
Noha kilenc éven át a kormány által támogatott főpolgármester állt Budapest élén, lassan, de szinte folyamatosan már akkor is romlott a főváros gazdasági pozíciója az országon belül.
Záródó kereseti olló: egyre közelebb a kétkeziek fizetése a szellemiekéhez
A fehérgallérosok átlagosan 74 százalékkal több fizetést vittek haza tavaly, mint a kékgallérosok. Az előbbiek havi nettó keresete 313,2 ezer, míg az utóbbiaké 179,6 ezer forintot tett ki – derül ki a nemrég megjelent 2019-es Magyar statisztikai zsebkönyvből.
Hátráló állami oktatás: egyre több és több egyházi iskola van
A legutóbbi tanévben az egyházak által fenntartott általános iskolák és gimnáziumok száma 37-tel emelkedett, ezzel párhuzamosan az állami oktatási intézményeké 19-cel csökkent. Idén már kétszer annyian jártak valamilyen felekezeti iskolába, mint 2010-ben.
Házasodási boom: pénzügyi ösztönzők csábítják az élettársakat
Ha az újszülöttek száma is olyan ütemben emelkedne, mint az utóbbi hónapokban a házasságkötéseké, úgy négy hosszú évtized után legalábbis megszakadna a népesség folyamatos csökkenésével járó demográfiai katasztrófahelyzet. Igazi baby boom helyett házasodási boom alakult ki a múlt év közepe óta Magyarországon.
Közelebb vagyunk Oroszországhoz, mint a visegrádiakhoz az ENSZ fejlettségi rangsorában
Magyarország a 43–44. helyen végzett, holtversenyben egy délkelet-ázsiai miniállammal, a Brunei Szultánsággal a világ államainak az ENSZ által összeállított 2019-es fejlettségi listáján.
Nem csak a járvány miatt lógunk az uniós átlagnál is többet a hálón
Magyarországon a különböző közösségi hálózatokhoz csatlakozók aránya egyharmaddal magasabb az uniós átlagnál, az online vásárlásoknál viszont jóval óvatosabbak a magyarok, mint a nyugati-európaiak. Mindeközben a KSH legutóbbi felmérése szerint a hazai cégek egyharmadának még internetes honlapja sincs.
A kormány egyre inkább bevásárolja magát kedvenc civil szervezeteibe
Hét év alatt a triplájára emelkedtek Magyarországon a civil szervezetek bevételei, de az állami támogatások döntő része az Orbán-kormány kedvenc csoportosulásainak és a népesedéspolitikával foglalkozó egyesületeknek megy.
Orbán Viktor politikai hazárdjátéka a 13. havi nyugdíj ismételt bevezetése
Miközben a nyugdíjkassza bevételei már eddig is csak szűken fedezték a kiadásokat, Orbán Viktor úgy jelentette be az 53. heti bónuszt jövőre a nyugdíjasoknak, hogy azt sem lehet még tudni, hány járulékfizető marad majd végül a gazdasági krízis miatt.