Nem csak a járvány miatt lógunk az uniós átlagnál is többet a hálón
Magyarországon a különböző közösségi hálózatokhoz csatlakozók aránya egyharmaddal magasabb az uniós átlagnál, az online vásárlásoknál viszont jóval óvatosabbak a magyarok, mint a nyugati-európaiak. Mindeközben a KSH legutóbbi felmérése szerint a hazai cégek egyharmadának még internetes honlapja sincs.
Komoly lökést adhat a világháló további térnyerésének a koronavírus-járvány, illetve az üzleti és a társasági élet sok szereplőjének új keletű átköltözése a digitális térbe. Magyarországon a legutolsó (2018-as) adatok szerint a háztartások 83 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel. A modern technológiát saját bevallásuk szerint rutinszerűen használók aránya pedig a 16–74 éves korosztályban 76 százalék volt.
Ez utóbbi mutató hátulról a 7. pozíció megszerzéséhez elegendő az EU-ban, ahol az internethasználók aránya 65 (Bulgária) és 98 százalék (Dánia) között szóródik. A volt szocialista államok közül a legnagyobb mértékben Észtországban és Csehországban (89, illetve 87 százalék) élnek az információs sztráda adta lehetőséggel; mi ebben a mezőnyben csak Horvátországot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg. Igaz, az unió régebbi tagállamai közül Magyarország mögött végzett még Portugália, Olaszország és Görögország is.
