Azt szokták mondani, hogy a szexualitás az, ami a négy fal között történik, és senki másra nem tartozik. Az intim pillanatokat mégis gyakran átitatják társadalmi elvárások és tiltások, így derül ki, hogy akivel, ahol és amikor, ahogyan és amiért hancúrozunk, az talán nem is a saját választásunk. Ahogy talán az sem, ki lesz ma felül.
Woody Allen persze imádta, de sokan ódzkodnak tőle. Szexológus szerzőnktől most megtudhatja, mi is történik a szexterápia alatt, és miben segíthet ez a fajta kezelés.
Arra a tévhitre, hogy a nőket nem érdekli a pornó, sajnálatos módon az őket képviselni hivatott feminizmus is ráerősített. Pedig a pornó jó játék lehet. De csak azoknak, akiknek valóban bejön, és nem csak meg akarnak felelni.
A szociális hálózatok speciális formájával – a szexuális viszonyba keveredett partnerek térképével – foglalkozó tudósokat nem a bulváréhség vezeti: a kufircnetworkök megértésével sokat lehet megtudni a nemi úton terjedő betegségek elharapózásáról, illetve az efféle kutatás segíthet a megelőzésben is.
Mindenről az jut az eszünkbe, vagy egyáltalán nem jut eszünkbe? De mit takarnak a végletek? Egy biztos, a szexfüggőség ugyanúgy megkeserítheti az életet, mint az aszexualitás.
A nők tévedésben vannak: a férfiaknak nem feltétlenül a vékony nők tetszenek. Ennek elsősorban evolúciós okai vannak, annak meg genetikai, hogy sokan minden erőfeszítés ellenére sem nyerik el a vágyott alakot.
Hársfaillatú papírzsebkendő, levendulás WC-papír, cseresznyevirágos intimszappan. Vajon ebben a szagfelhőben miként érezhető a másik ember illata? Más kérdés, hogy vizuálisan „túlfűtött” társadalmunkban egyáltalán mekkora szerepük lehet az illatoknak, ha a csábítás a tét.
Valóban nonszensz hosszú időt eltölteni egy szexuális partnerrel? Mi az oka, hogy elmúlik a vágy, és hogyan lehet újra felkelteni? Titkok, amelyek az ember szexualitásának megismerése után nem titkok többé.
Manapság mintha sulykolnák belénk a szenvedélyt, hogy az szexi, menő, miközben igen erős negatív kicsengéssel is hangoztatjuk. Mi valójában az a rejtélyes szenvedély, amelytől függővé válhatunk, de a szabadságunkat is tőle remélhetjük?
Az EUobserver által 2010-ben készített közvélemény-kutatás szerint Magyarország magasan veri az Európai Unió országait szexuális diszkriminációban.
Bár a mindennapi életben főszerepet játszik, kulturálisan háttérbe szorított testrészről van szó, és mindmáig ellentétes érzelmek és elméletek fűződnek hozzá.
Mikor, hogyan és milyen lesz? Ezek a leggyakoribb kérdések az első szexuális együttlét előtt, amin statisztikák szerint a mai fiatalok több mint fele már 15-16 évesen átesik. A túl korai szex az esetek 85 százalékában negatív tapasztalatot okoz, de a túl későinek is lehetnek mellékhatásai.
A megkérdezettek nagy része bizonyára igennel válaszolna arra a kérdésre, hogy szexuális értelemben felvilágosultként viselkedik-e, nyitott-e. Ám a hálószobák zárt ajtói mögött még zártabb emberek rejtik magukba szexuális vágyaikat.
Változás. Sokaknak összerándul a gyomruk már a szó említésére is, míg mások el sem tudják képzelni az életüket nélküle. Noha szükségképpen mindannyiunk életének szerves része, eltérő mértékben keressük a változás, a fejlődés lehetőségeit.
Pszichoterápia. Ma már nem tűnik idegennek a szó, de sokakban még mindig félelmet, tévhiteket kelt. Pszichoterápiára az jelentkezik, aki tudatosan szeretne változtatni az életén, és – paradox módon – annál inkább hatékony és javasolt, minél egészségesebb a lelkünk.
Éhesnek érzi magát? Lehetséges, hogy nem biológiai éhség, hanem másfajta hiányállapot rejlik a háttérben. Felismeri őket a saját életében?
Az élet legelején a megfelelő táplálás nemcsak a kisgyermek egészsége miatt fontos, hanem azért is, mert az akkor rögzült szokások végigkísérik a felnőttkort.
Kevés olyan emberi aktust ábrázolnak a művészetben, mint amilyen az evés, amely a szélsőségességével nyűgözi le a nézőt. A legvidámabb életképektől a horrorisztikus motívumokig igen széles a skála.
„A mi családunkban nem lehet diétázni!” – mondják sokan, és valóban, a fogyókúra nemcsak a szűk környezetre hat, de a szűk környezet is hat a fogyókúrára.
Téved, aki azt gondolja, hogy manapság azért eszünk, mert éhesek vagyunk. Ez a legritkább.
