Valóban ártalmatlan serkentőszer a reggeli kávénk, illetve tényleg az a legegészségesebb, ha hozzá teljes kiőrlésű pékárut fogyasztunk? Arról nem beszélve, hogy lobogó vízben főzzük-e meg a tojást. A Száz kémiai mítosz című könyvből szemezgettünk, amely tévhiteket, félremagyarázásokat tisztáz.
Jópár olyan tévhit létezik a nátháról, amely különféle furcsa kezeléseknek tulajdonít gyógyító hatást, illetve sajátságos módszereket ajánl a betegség megelőzésére. Most ezek közül válogattunk.
Az angliai Sense About Science munkatársai évek óta összeállítanak egy listát arról, hogy az adott évben melyek voltak a legdöbbenetesebb áltudományos kijelentések, amelyeket ismert emberek nyilatkoztak a nyilvánosság előtt. A kampány célja, hogy ezeket a közszájon forgó tévedéseket tudományos alapon cáfolják.
Agyunk a világ egyik legösszetettebb szerkezete, és a máig sok a megválaszolatlan kérdés erről a másfél kilós szervünkről. Íme, néhány közkeletű mítosz.
Az ősztől tavaszig terjedő időszak az influenza és a különböző felső légúti betegségek szezonjának számít. E betegségek legjellegzetesebb kísérő tünetei az orrfolyás és orrdugulás.
Az alvás különleges dolgokra képes: fokozza a növekedési hormon felszabadulását, hatására több T-sejt indul harcba a fertőzések ellen, és még az étvágy szabályozását is helyreállítja.
Semmi kétség, a cukorbetegség kezelésének kitanulása majdnem felér egy új szakmával. A sok új információ hallatán nem is csoda, ha összezavarodunk. A következő tévhiteknek viszont jobb, ha nem dőlünk be.
A fájdalmas bőrelváltozást, napokig elretettentő látványt okozó herpeszvírus kiirthatatlan a szervezetből. A herpesz önmagától is elmúlik, vírusellenes szerekkel a gyógyulási folyamat is felgyorsítható, enyhíthetők a tünetek. Összegyűjtöttünk néhány, a betegséggel kapcsolatos tévhitet és tényeket. Nézze meg, helyesen tudta-e.
Akár évi 80-90 ezer ember halálát is okozhatná még ma is a diftéria, a szamárköhögés vagy éppen a mumpsz, ha az oltások nem védenének ellenük. Mégis folyamatos riogatásokkal találja szembe magát az ember. Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba.
Már nem az a kérdés, hogy napozzunk-e vizes bőrrel, sokkal inkább az, kimerészkedjünk-e egyáltalán a légkondicionált irodából. Nyilván nem árt számba venni a sorozatos figyelmeztetéseket, és jó ha tudjuk, mi igaz ezek közül, illetve mi számít puszta riogatásnak. Összegyűjtöttünk néhány hiedelmet, nézze meg, melyik igaz, melyik nem és melyik csak részben.
Tényleg nem szabad fa alá állni, ha villámlik? Megvéd-e a villámlástól, ha beülünk az autóba? Veszélyes-e viharban futni, biciklizni vagy villámláskor telefonálni, zuhanyozni? A leggyakoribb, villámcsapással kapcsolatos tévhiteket és hiedelmeket próbáltuk megerősíteni vagy megcáfolni.
A tej fogyasztásával, egészségügyi hatásaival kapcsolatban gyakran végletes nézetek is megjelennek. Időnként nem csak az vetődik fel kérdésként, szüksége van-e egyáltalán a szervezetünknek a fehér italra, hanem olyan véleményeket is hallani, miszerint a tej csontritkulást okoz, köze van a szív-és érrendszeri megbetegedésekhez, sőt a rák kialakulásában is szerepet játszik. Egyáltalán mi igaz ezekből?
A Google-keresések között igen előkelő helyen, 2,2 millió találattal van ott a pénisz és tévhitek keresőszó is. Ez is jól mutatja, hogy számtalan mítosz vagy féligazság él a köztudatban a férfiassággal kapcsolatban, köztük számos igen káros tévhit is. Mi most a Jezebel.com gyűjtése alapján az öt legismertebbről írunk, tényekkel cáfolva a szóbeszédeket.
Csak azért, mert barátnőnk azt állítja, hogy a melltartóviselés mellrákot okoz, még nem feltétlenül igaz. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy csak azért, mert nem fordult még elő a családjában ez a ráktípus, nincs kitéve a kockázatnak, nagyot téved. Az igazság az, hogy a szakértők még mindig nem tudják, mi okozza az emlőrákot; csupán azt, hogy bizonyos tényezők, például az elhízás vagy a túlzott alkoholfogyasztás növelheti a kockázatát. Íme néhány tévhit, és az azt cáfoló tények.
Nem állunk jól a rákkal: a WHO jelentése szerint Európában Magyarországon a legrosszabb az emiatti halálozási ráta, annak ellenére, hogy sokat költünk e betegségre. Ráadásul bizonyos tévhitek is makacsul tartják magukat.
Többször hangsúlyozták már kutatók, hogy a csokoládéfogyasztás rendkívül egézséges. A legutóbbi kutatás például, amelyet a Hershey csokoládégyártó vállalat finanszírozott, azonban elfelejt néhány lényeges dologról említést tenni.
Az egyértelműnek tűnő kijelentés, miszerint az éjszaka alvásra való, Edison találmánya óta erősen megkérdőjeleződött. A mesterséges fény volt az első, ami felborította a szervezetünk természetes ritmusát, s ma már felsorolni is nehéz lenne, mi minden vált fontosabbá az éjjeli pihenésnél. Március 18-a az alvás világnapja.
Az amerikai allergia asztma és immunológia szakkollégium (ACAAI) és szakemberei igyekeznek eloszlatni az allergiával és asztmával kapcsolatos tévhiteket.
Ötvenmillió ember, vagyis az európai lakosság 11 százaléka küzd napjainkban valamilyen mentális gonddal. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XVI. Vándorgyűlésén olyan újszerű problémákkal is foglalkoznak majd a szakemberek, mint például a tetoválásgyűjtés.
Az ásványokat több ezer éve alkalmazzák a gyógyításban, szervezetre gyakorolt kedvező hatásuk azonban sok esetben vitatott, hisz számos áltudományos vélekedés, tévhit övezi e terápiákat.
