A választói akaratról lehet véleményünk, örülhetünk neki vagy bánkódhatunk miatta, ám egy demokratikus választás nyomán előálló helyzetet az objektivitás látszatát keltve megkérdőjelezni nem lenne szabad - írja blogjában Török Gábor politikai elemző.
Egy új minőség költözött a Sándor-palotába: a múlt pénteki beiktatási ceremónián elhangzott, jól megírt és hatásosan előadott, első államfői beszéd alapján elég világosan kirajzolódott, hogy mire számíthatunk Schmitt Páltól - és természetesen az is, hogy mire nem - olvasható Török Gábor blogján.
Nem először lett politikai téma egy borzalmas bűncselekményből. Aki szereti olvasgatni a régebbi újságokat vagy a parlamenti naplót, már a kilencvenes évek vitáiban is felfedezheti azokat a mondatokat, amelyekben a mindenkori ellenzék egy-egy hasonló eset kapcsán a kormány orra alá dörgöli tehetetlenségét és felkészületlenségét - olvasható Török Gábor blogján.
"Az emberek ezt szerették volna, tehát így választottak, ezt tudomásul kell venni a demokráciában" - válaszolta ma reggel a köztelevízióban kedvesen mosolyogva Szalai Annamária Krizsó Szilviának - olvasható Török Gábor blogján.
Két hónap múlva ismét választunk, hogy aztán – ha minden a tervek szerint halad – három és fél évig használat nélkül porosodjanak a szavazóurnák. Az októberi önkormányzati választásnak már e tény miatt is kiemelt jelentősége lenne, nem beszélve arról, hogy a pártrendszer átalakulása miatt egyszínűsödhet a helyi hatalom – írja Török Gábor politológus.
Keller László 2002-es működése (feladata volt az első Orbán-kormány ideje alatti elkövetett visszaélések feltárása) jogi és politikai értelemben is teljes kudarccal végződött. Most az akkor megvádolt egyik politikus, Papcsák Ferenc próbálkozik azzal, amibe Keller két ciklussal korábban belebukott. De vajon mire jó az elszámoltatás? - teszi fel a kérdést Török Gábor politológus a blogján.
Mennyire példátlan, hogy három hónappal a választás után még mindig hatalmas a győztes előnye? Hogy volt ez korábban? Meddig tartott a választások után a kormányoldal vezetése? Török Gábor politológus e kérdéseknek jár utána blogján.
Az intézmények saját képre formálása és a zsákmányelv érvényesítése a személyi politikában feltehetően sokak tetszésére szolgál, míg mások számára elfogadhatatlannak tűnik - írja Török Gábor politológus.
Orbán Viktor pénteken két interjút is adott két televíziónak; az egyikben a műsorvezető megkérdezte a miniszterelnököt, hogy tart-e a Fidesz népszavazást az új alkotmányról. Orbán úgy gondolja, hogy nem kell. De miért olyan érdekes kérdés ez? – tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
"Nem azért gyújtunk gyertyát, hogy véka alá rejtsük" - ezt az érdekes képet Orbán Viktor használta, amikor 56 napja hivatalban lévő kormányának működését értékelte a parlamentben - írja Török Gábor politológus.
Létezik-e olyan módszer, olyan elemzési keret, amely minden kormányt azonos eljárás alapján vizsgálhat meg? - tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
E ciklus sikere alapvetően nem a nyilatkozatok kifüggesztésén, a zsákmányelv alkalmazásán vagy a szimbolikus politika egyéb elemein múlik, hanem azon, hogy képes lesz-e a kormány érdemben változtatni az emberek fejében az életkörülményekről kialakult képen - olvasható Török Gábor blogján.
Amikor a miniszterelnök elfogadta előbb az LMP, majd a Jobbik meghívását, megfontolásai mögött számos politikai érdek meghúzódhatott - véli Török Gábor politológus.
Tele van a sajtó a Fidesz és az LMP különös barátságáról szóló írásokkal. A jellemzően névtelenül nyilatkozó „befolyásos politikusok” beavatnak minket a nagy stratégia részleteibe is – olvasható Török Gábor politológus blogján.
Az MSZP eljutott odáig, hogy már nem irányul rá automatikusan a reflektorfény; akár csendben el is jelentéktelenedhet, a figyelemért pedig harcolnia kell. Történik mindez annak ellenére, hogy látszólag jelentős változások előtt áll a párt: a hétvégétől új elnöke és még nála is újabb elnökhelyettese lesz - olvasható Török Gábor politológus blogján.
A szereplőkön, a kormányon és az ellenzéken áll, hogy a múlónak tűnő, epizódszerű eseményekből össze tudnak-e rakni, fel tudnak-e építeni egy olyan konstrukciót, amelyben egyszer majd minden elem ugyanarról szól, egymást erősíti - véli Török Gábor politológus.
Egyelőre úgy tűnik, mintha a Jobbik inkább a Fidesz meggyőzésére, semmint legyőzésére törekedne - véli Török Gábor politológus.
Az eddigi elnökválasztások második legnagyobb támogatottságával, 263 szavazattal már az első fordulóban államfővé választotta Schmitt Pált a parlament. De mi jön most? - tette fel a kérdést Török Gábor politológus.
A politológus szerint Tarlós István jelölésével egyelőre csak kalkulálni, találgatni lehet. Legfeljebb annyit lehet mondani, hogy a politikus egyszer már majdnem nyert, vagyis vesztett.
Schmitt Pál jelölésével szemben alapvetően két érvet szokás felhozni: pártpolitikus előéletét és megkérdőjelezhető alkalmasságát - írja Török Gábor politológus.
