A Cassini űrszonda által 2004 és 2017 között rögzített adatokat felhasználva olyan forgatókönyveket állítottak fel amerikai és brit tudósok, amelyek magyarázatot adhatnak arra, miként alakultak ki a Szaturnusz jellegzetes gyűrűi.
Három új kullancsfajt fedeztek fel Japánban Hornok Sándor, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és az az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) kutatójának vezetésével.
Digitális épület- és energiagazdálkodási megoldások alkalmazásával, valamint elektrifikációval, illetve megújuló energiaforrások használatával és mikrohálózatok telepítésével akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek szén-dioxid-kibocsátását a Schneider Electric kutatása szerint. Az alacsony CO2-kibocsátású épületekre történő átállás jelentős mennyiségű új munkahely létrehozását is eredményezheti.
Tudományos válasz született arra, hogy miért preferálják jobban a tonhalat és a tenger gyümölcseit minden másnál jobban a macskák – ez pedig segíthet a macskaeledel-gyártóknak abban, hogy megfelelőbb ételeket készítsenek a doromboló házi kedvenceinknek.
Meg lehet fejteni a csirkék érzelmi állapotát egy új, mesterséges intelligencián alapuló technikával – így „egy jobb világot” is lehet teremteni számukra.
Méretében a Neptunuszhoz hasonló, de annál jóval sűrűbb bolygóra bukkantak brit kutatók a Földtől 544 fényévre. Az égitest egy narancssárga törpecsillag körül kering.
Hetven éve, 1953. szeptember 28-án halt meg Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, a Hubble űrtávcső névadója.
Eddig még nem volt ismert az az úgynevezett bakteriofág vírus, amelyet most találtak a szakemberek a Mariana-ároknál.
Újabb különleges felfedezést tett a James Webb űrteleszkóp (JWST), amint az univerzum múltját kutatta. A kanadai Victoria Egyetem tudósai szerint 1672 olyan galaxisra bukkantak vele, melyek eddigi ismereteink alapján nem is létezhettek volna.
Az Antarktisz körüli tengerjég kiterjedése utoljára 1986-ban volt rekordalacsony szinten. Most ahhoz képest is 1 000 000 négyzetkilométeres a hiány.
A home office a jelek szerint sok más mellett a környezetnek is jót tesz, egy friss tanulmány szerint ugyanis a kizárólag otthonról dolgozók karbonlábnyoma sokkal kisebb.
A Trappist-1b kódjelű exobolygó a lakható zónában kering. Ami jó hír. Az már kevésbé, hogy nagyon vékony légköre lehet.
A magányosság rossz, és régóta ismert, hogy számos egészségügyi kockázat is kíséri ezt az állapotot. Amerikai kutatók most egy újabb jellemzőjét igazolták: aki magányos, az egészen egyedi módon látja, értékeli a körülötte lévő világot.
Épp a mélytengeri élővilágról gyűjtött adatot a Little Hercules nevű kutatóhajó, amikor a kamerája elé beúszott egy nem várt vendég. Egy polip, amely Dumbóra emlékeztet.
A rovar a különleges színét a szőrzetének köszönheti.
A Marylandi Egyetem orvosai szerint fél-egy éven belül meghalt volna az az 58 éves férfi, aki most egy genetikailag módosított sertésszívnek köszönhetően kapott új esélyt az életre.
A japán Kindai Egyetem tudósai négy új apró rovarszerű élőlényt, úgynevezett ugróvillás állatot fedeztek fel. Alig nagyobbak 1 milliméternél, de a környezet fontos részét képezik.
A rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni, ha problémákkal szembesülnek, mint közepes orrhosszú társaik – állapították meg legújabb vizsgálatuk során az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Etológia Tanszékének munkatársai.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint bő két évtized alatt megduplázódott azon felnőttek száma, akik magas vérnyomástól szenvednek. Ha csak az érintettek felét kezelnék, már az több tízmillió ember életét mentené meg. De rengetegen nem is tudnak róla, hogy érinti őket a probléma.
Mint sok más paleontológust, Steve Brusatte-t is az 1993-as Jurassic Park indította el a pályán, azóta pedig már maga is szakértőként működött közre a legújabb Jurassic World-filmen. Azt mondja, a dinoszauruszok és az emberek eredettörténete ugyanaz, még ha a sorsuk más is, és arra figyelmeztet, hogy a túlélési esélyekről is van mit tanulnunk a letűnt világ uraitól. Az Edinburgh-i Egyetem professzorával, a nemrég magyarul is megjelent könyv, A dinoszauruszok tündöklése és bukása szerzőjével a Brain Baron beszélgettünk, többek között arról, miért tévhit az, hogy a dinoszauruszok teljesen kihaltak.
