A vallási szolgáltatásokat rendszeresen igénybe vevő középkorú és idős nők optimistábbnak és kevésbé depressziósnak érzik magukat, mint az egyházi programokat kerülő kortársaik - állapították meg csütörtökön közzétett tanulmányukban amerikai kutatók.
A lengyelek 95 százaléka katolikusnak, 92 százalékuk pedig hívőnek tartja magát, és az utóbbiak több mint 50 százaléka rendszeresen gyakorolja is vallását - tűnik ki a CBOS közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből.
A sztereotípiákkal ellentétben a munkásosztálybeli, csak középiskolai bizonyítvánnyal rendelkező amerikaiak sokkal nagyobb arányban hagyják abba a vallásuk gyakorlását, mint a magasabb végzettségű társaik - derült ki az amerikai Szociológusok Egyesületének egy kutatásából, amelyet a szervezet 106., éves találkozóján ismertettek a készítői.
Tíz év alatt kétharmadára csökkent a rendszeres vallásgyakorlók száma hazánkban. A tipikus templomba járó nő, idős, községben él – ugyanúgy, mint tíz éve, ám magasabb az iskolázottsága.
Evolúciós szempontból a morális döntéshozatal megelőzte a szervezett vallásosságot, legalábbis erre jutottak a Harvard egyetem kutatói - olvasható a Hírbehozó blogon.
Mit jelent ma Magyarországon vallásos embernek lenni, milyen lemondásokkal jár, ha egy új vallási mozgalom híveként élünk? Mennyire szól bele az egyház hívei magánéletébe? Megfojtják-e a személyiséget az élet szinte minden területetét szabályozó előírások? Egy nemrég elkészült magyar kutatás többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
