Látványosan felgyorsult az 1999 óta létező orosz–fehérorosz szövetségi állam kereteinek kitöltése az után, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő hathatós orosz segítséggel fojtotta el a 2020 augusztusi elnökválasztás után kitört tüntetési hullámot. Most éppen a szövetségi szerződésben említett huszonnyolc szakterületen tervezett integráció részleteiről egyezett meg Lukasenka és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin.
Nagy a félelem, és sok idő kell ahhoz, hogy a tálibok bebizonyítsák, nem a régiek, de világnak tárgyalnia kellene velük, mert most sokkal erősebbek, mint korábban – véli Yousufi Qais, Magyarországon élő és oktató afgán biztonságpolitikai szakértő.
Az al-Káidának egykor menedéket adó tálibok szinte pontosan húsz évvel a New York és Washington elleni terrortámadás után foglalták vissza Afganisztánt, ami nem is tehetné aktuálisabbá a kérdést, hogy mit tanult az USA és a világ a két évtizede történtekből.
Egy nappal a WTC-merénylet előtt a tálibok és Oszama bin Laden egyre növekvő befolyására figyelmeztetett a New York Times, a hazai lapok azonban Semjén- és Kövér-nyilatkozatokkal, kormányváltásra készülő ellenzékről szóló hírekkel, gyanús Lukasenka-sikerrel voltak tele. A kereken húsz évvel ezelőtti szalagcímek közül néhány akár ma is megjelenhetne.
Hszi Csin-ping szerint a világ sorsa múlik azon, hogy országa miként rendezi kapcsolatait Amerikával.
A hívők mindkét országban szívélyesen fogadják Ferenc pápát, miközben a hivatalos politika egyik országban sem várja egyöntetű lelkesedéssel, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A következő napokban további kétszáz külföldi hagyhatja el az országot
Egy állítólag kétszázezer fős hadgyakorlatot megelőzően találkoztak.
Még az előrehozott választás lehetősége is felmerült Bukarestben, miután már a szélsőjobbtól a szociáldemokratákig terjed a liberális miniszterelnök Florin Citu elleni összefogás.
„Az Iszlám Állam katonája vagyok, semmi más nem számít” – kiáltotta a bíróság előtt Salah Abdeslam, aki részt vett a 130 ember halálát követelő merényletsorozatban Párizsban és környékén 2015 novemberében. A francia igazságszolgáltatás legnagyobb terrorpere szerdán kezdődött meg, és várhatóan kilenc hónapig tart majd.
Nem lehet folyamatos teszteléssel helyettesíteni a vakcinát. Az elnök reméli, a program példát mutat az ország nagyvállalatainak.
Afganisztánban humanitárius katasztrófa fenyeget, a segítségért cserébe a tálibokra Katar és Törökország, illetve Pakisztán és Irán, valamint a nagyhatalmak gyakorolhatnak nyomást. A tálibokkal azonban nem lesz könnyű.
Hasonló felvonulást tartottak pár hónappal ezelőtt is.
"A negyedik hullám lesz az utolsó", "ha nem reagáltál az oltásra, nem hat" – újra és újra felmerülnek a koronavírussal kapcsolatos pletykák és tévhitek. Hét állítás, amelyet tudmányos tesztnek vetettek alá a német lapban.
A tálibok korábban betörtek a völgybe, és néhány órára rá bejelentették, hogy elfoglalták a teljes tartományt, de az ellenállók ezt többször tagadták.
Az új, tálib kormány további jogokat von el a nőktől.
A dán miniszterelnök szerint éveken át rosszul tették, hogy nem követeltek semmit a bevándorlóktól.
A vádirat egymillió oldalas, a perben 1800 felperes és összesen 330 ügyvéd vesz részt. A tárgyaláson elhangzottakat ötven évre titkosítják.
Xavier Novell a spanyol katolikus egyház reménykeltő tehetsége volt – amíg szerelmes nem lett.
