A német sajtó pénteken arról adott hírt, hogy már tavaly márciusban tudomásuk volt egy schleswig-holsteini takarmánykeverő telep illetékeseinek arról, hogy az ott készülő állati zsiradék jelentős arányú dioxint tartalmaz, ám semmit nem tettek a probléma orvoslása érdekében.

Az észak-németországi takarmányüzemből 11 német tartomány állattenyésztő telepeire került dioxinnal fertőzött táp, összesen mintegy 150 ezer tonna. Friss mérések a Harles & Jentsch tápkeverő üzemből kikerülő, zsiradékot is tartalmazó takarmányokban a megengedettnél 78-szor több dioxint mutattak ki. Ennek forrása a telepen más célokra is felhasznált ipari zsiradék volt. A schleswig-holsteini mezőgazdasági minisztérium pénteken feljelentést tett az üzem tulajdonosai ellen.

A német mezőgazdasági minisztérium a dioxinszennyezés veszélye miatt 4.709 gazdaságot zár be ideiglenesen, közülük 4.468 található Alsó-Szászországban. A gazdaságokat - alapvetően sertéstenyésztő telepeket - óvintézkedésként zárják le, s amíg nem bizonyosodik be a fertőzés elmúlta, nem szállíthatnak megrendelőiknek.

Magyarországra nem érkeztek dioxinnal szennyezett német takarmányok és élelmiszerek, erről az Európai Unió gyorsriasztási rendszere (RASFF) tájékoztatta a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Mébih) - közölte a Mébih honlapján. A Mébih értesülés szerint a német hatóságok eddig két szennyezett élelmiszerszállítmányról tudják, hogy Németországon kívülre került. Hollandiába két esetben szállítottak B-osztályú, szennyezett takarmánnyal etetett állományból származó tojást.

A közlemény szerint a németországi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az ottani szennyezett tojások dioxinszintje megközelítette a maximálisan megengedett mennyiséget, de egyes esetekben a határérték négyszeresét is elérte. A tojótyúkok húsán végzett egyedi vizsgálatok eredményei ugyancsak emelkedett dioxinszinteket mutattak.

Tekintettel arra, hogy a dioxinos takarmány tojótyúkok, brojlercsirkék, szarvasmarhák és sertések etetésére szolgált, az érintett farmokon előállított élelmiszer-alapanyagokat is ellenőrzik. A szennyezett takarmánnyal ellátott létesítményekből származó tojásokat visszahívják. Egyéb élelmiszerek visszahívását eddig nem kezdeményezték - tudatta a hivatal. Az állattenyésztőknek és tejtermelőknek a zárlat - az adott gazdaság méretétől függően - napi több száztól több ezer euróig terjedő veszteséget jelent. Sokan közülük rövid időn belül csődbe mehetnek - hangzott el a ZDF televízióban.

Gerd Sonnleitner, a német agrárszövetség elnöke az állattenyésztőknek és tejtermelőknek okozott kárt összesen napi 40-60 millió euróra becsüli. A parasztok kártérítést követelnek a takarmányágazat káralapjából - ám szakértők szerint erre nemigen van esélyük. Ilyen esetekben ugyanis legföljebb a tápkeverő üzem
felelősségbiztosítása alapján fizet - ha egyáltalán - a biztosító.

A dioxinos szennyeződés hátterében az áll, hogy a takarmánykeverékek és az adalékanyagok ára ma magas, ezért nagy a csábítás arra, hogy a gyártók - olcsóbb alapanyagok felhasználásával - a termékek önköltségét megpróbálják csökkenteni – magyarázta Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke a terméktanács honlapján közölt közleményben. 

Bárány László ismertetése szerint a különböző növényi olajokat és állati zsiradékokat energianövelésre használják a takarmányokban. A brojlertápokban például a növényi olajok aránya 3-7 százalék között mozog. Az engedélyezett, normál módon felhasználható olajok ugyanakkor jelenleg kilogrammonként 300-350 forintba kerülnek, míg a silány minőségűek ára 100-120 forint között mozog.

A német fogyasztókat mindenesetre alaposan elbizonytalanította a legújabb élelmiszer-botrány. Friss adatok szerint a szupermarketekben máris jelentősen esett a tojás ára, jóllehet a kínálat (a számtalan bezárt baromfitelep következtében) érezhetően csökkent. Az ügy külföldre is átnyúlik: Szlovákia pénteken megtiltotta tojás és baromfihús behozatalát Németországból.

A dioxin a szerves vegyületek bomlásterméke, a környezetben is előforduló mérgező anyag, benne van például a kipufogógázban, a zsírok bomlástermékeiben. Az emberi szervezetbe elsősorban szennyezett levegővel és szennyezett élelmiszerekkel juthat be. Azonnali mérgezéshez ritkán vezet, inkább hosszú távú hatása jelentős. A szervezetben felhalmozódva ugyanis idegrendszeri problémákhoz, az immunrendszer gyengüléséhez, illetve daganatos megbetegedésekhez vezethet.