Vatai Dalma





Lukács Liza: Nem minden evési problémát old meg egy jobb étrend

Az evéshez fűződő kapcsolatunk jóval korábban kezd kialakulni annál, mint hogy először fogyókúrázni kezdenénk. Gyerekkori minták, a családi légkör, a saját testi jelzéseinkhez való viszony és a társadalmi elvárások egyaránt alakíthatják, hogyan eszünk felnőttként. Lukács Liza szakpszichológussal arról beszélgettünk, mikor válik az étel érzelemszabályozó eszközzé, miért nem elég sokszor pusztán diétázni, és hogyan lehet újratanulni figyelni az éhségre és a jóllakottságra.



„Olyan, mint egy videójáték” – a gázai civilek megöléséről vallottak a Naza című film forrásai

A nemzetközi visszhangot kiváltó Naza filmben névtelenséget kérő izraeli tisztek megrázó beszámolóiból derül ki, hogyan segített nekik a mesterséges intelligencia a célpontok azonosításában, akiket gyakran otthonukban, családjukkal együtt likvidáltak. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemcsak őket, hanem a film készítőit is árulással vádolja.


„A végrehajtói bűnszervezet a Schadl-Völner páros lekapcsolásával nem ért véget” – Kiss Ferenc volt végrehajtót kérdezte a parlamenti vizsgálóbizottság

Kiss egy 247 oldalas anyagot adott át a bizottságnak a végrehajtói kar informatikai rendszere körüli mutyiról, de arról is beszélt, hogy számításai szerint a kar pár év alatt 4 milliárd forinthoz jutott jogellenesen. Toroczkait arról is kérdeztük, hogy mikor tervezi a bizottság Varga Judit volt igazságügyi miniszter meghallgatását.


„Orbán Viktornak tökön rúgás volt a választási vereség, de én is fogytam pár kilót” – az ellenzéki létről kérdeztük a fideszeseket a Zászlómeneten

Bár ellenzékben lenni rossz, a volt kormánypárt szimpatizánsai arra számítanak, ha a Fidesz kivár, az emberekkel hamarosan szembejön a valóság. Még azokkal is, akik „betiszásodtak”. Van, aki szerint Orbán Viktorhoz hasonló politikus nem lesz, más viszont azt mondta, az emberek nem akarják már őt látni, és új arcokra van szükség.


„Mi van, már nem szeretsz?” – így működnek a sémáink a kapcsolatainkban

Sokan pontosan felismerik, milyen gyerekkori minták irányítják a viselkedésüket, mégis újra és újra ugyanúgy reagálnak. Egy elmaradt üzenetből könnyen lesz elhagyatottságérzés, a sértettségből támadás, a teljesítményvágyból pedig könyörtelen önkritika. Lóki Eszter pszichológus és sématerápiás konzultáns arról beszélt, hogyan lehet ezeket az automatikus működéseket felismerni és fokozatosan átírni.


„El kellett dönteniük, hogy esznek, vagy tanszereket vesznek”

A Tisza Párt egyik fontos választási ígérete volt az iskolakezdési támogatás, aminek az első felét 400 ezer rászoruló család kapta meg. Elmentünk a miskolci Lyukóvölgybe, ahol rászoruló családok százai élnek, hogy megnézzük, mit jelentett számukra ez az összeg, mire fordították a pénzt. Szakértőkkel, karitatív szervezetek képviselőivel pedig arról beszélgettünk, vajon mire elég egy-egy extra juttatás átfogó szociálpolitikai koncepció nélkül. Szóba került az is, kell-e attól tartani, hogy feketepiaca lesz a támogatás utalványként érkező második felének.


„Sok gyerekről tudom, hogy nekünk köszönhetően úszták meg a hajléktalanságot” – a fociegyesület, amely Szöulig röptette az állami gondozásban felnőtt gyerekeket

A Második Esély Sportegyesület húsz éve ad lehetőséget az ingyenes sportolásra – hajléktalanoknak, menekülteknek, mélyszegénységben élő gyerekeknek. Utóbbiak között sok az állami gondozásban élő fiatal is. Mikor kezdtek kijárni a hajléktalan focivilágbajnokságra, és milyen országokba jutottak már el? Miért jó a foci a hátrányos helyzetű gyerekeknek? És mit mesélt nekünk Benedek, Peti és Amanda arról, hogy milyen gyermekotthonban élni? Riport.


Egy szoba, ahol végre sírhatok

Bár az utcán leginkább hajléktalan férfiakat látunk, valójában sok nő is otthontalan. A Beszélő képek című kiállításon ők maguk üzentek életükről, félelmeikről, álmaikról. Fehér Borókával, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) női projektjeinek felelősével nem csak az alkotásokról beszéltünk, hanem arról is: Hol vannak a hajléktalan nők, ha nem az utcán? Hogyan próbálnak sokan még a szállókról is gondoskodni a gyerekeikről? És miért mások a kitörési lehetőségeik, mint a férfiaknak?


„Mutasson egy gyereket, aki ebben igazán sérült” – miért nem védte meg évtizedekig senki a bicskei gyermekotthon áldozatait?

A kormány által közzétett bicskei jelentésből kiderül, hogy a nevelők azt látták, a gyerekek szeretik Vásárhelyi János igazgatót, „apa-pótléknak” tekintik, ezért nem gyanakodtak visszaélésre. Az igazgatóhelyettesek pedig következetesen védték a szexuális bűncselekmények miatt végül elítélt férfit: amikor már megindult ellene a vizsgálat, egyikük hűségnyilatkozatot vitt körbe az intézményben az ártatlanságáról.


Vitézy az olimpiáról: A kormány 2030-ig nem vesz részt semmilyen szervezésben

Nem látják a sietség okát, hiszen döntés a 2036-os játékok helyszínéről csak a 2028-as olimpia után lesz. Új presztízsberuházást, stadionépítést biztosan nem lehet kezdeni, és valahogy meg kellene oldani, hogy ne Athén, hanem Barcelona példáját tudja Budapest követni. A kormányinfón a HVG Magyar Pétert miniszterelnököt és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert kérdezte az olimpiai tervekről. Videó.





Gyurkó Szilvia: Nincs olyan rossz állapotban ez az ország, mint amilyen rossz állapotban van a gyerekvédelem

Kétszáz oldalas jelentésben mutatta be a Tisza-kormány a gyermekvédelmi rendszer legégetőbb problémáit. A Diagnózis című dokumentumról Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárt kérdeztük. Mikorra csökkenhet jelentősen a szakellátásban élő gyerekek száma? Mi az, amivel elégedetlen az újonnan felállt minisztériumban, és hogy látja, mennyire fontos a mai magyar társadalomban a gyerekvédelem ügye? Interjú.


„Ki fogja kompenzálni a dolgozókat az elmúlt évekért?” – a fizetések megemelése mellett kártérítést is szeretnének az állami egyetemek dolgozói

Felemás helyzetbe kerültek azok az egyetemek, amelyek kimaradtak a modellváltásból, azaz a kekvásításból: megmaradt ugyan az autonómiájuk, ám pénz alig-alig érkezett hozzájuk. A Magyar-kormánytól többet remélnek, de kérdés például, hogy mikor jön a rég várt bérkorrekció – most ugyanis a dolgozók zöme sokkal kisebb fizetést kap, mint a hasonló pozícióban lévő, de kekvás egyetemen alkalmazott kollégáik. Jön-e egységes felsőoktatási bértábla? Mi lesz a kancelláriarendszerrel, marad-e a kétfejű vezetés? Meddig tart a türelem?