Nem tesz jót a klímaváltozás a bölényeknek

Joseph Craine, a Kansasi Állami Egyetem biológusa több mint 250 ezer bölény testtömegadatait gyűjtötte össze az Egyesült Államok minden tájáról, hogy felmérje: miként hatnak a regionális természeti-időjárási viszonyok a nagytestű állatok méreteire. Az adatok összevetése alapján úgy találta, hogy a forró, száraz éghajlatú térségben élő bölények jócskán kevesebbet nyomnak, mint azok, amelyek hűvösebb és csapadékosabb vidéken róják a prérit. Például a kifejlett dél-dakotai hímbölény átlagos súlya hozzávetőleg 860 kilogramm volt a felmérés idején, míg a melegebb klímájú Oklahomában a mérleg mutatója már 590 kilogrammnál megtorpant."A két állam átlaghőmérséklete közötti különbség 11 Celsius-fok, ami nagyjából háromszorosa a következő 75 évre jósolt globális felmelegedés mértékének… Ennek ellenére a felmérés eredménye világosan jelzi, hogyan hathat a hosszú távú felmelegedés a bölényekre, ráadásul nemcsak egyes körzetekben, hanem az egész ország területén" - írta a kansasi biológus a PLOS ONE című tudományos kiadványban.A tudós megítélése szerint a súlykülönbség a fű eltérő minőségéből fakadhat. A száraz és meleg éghajlatú térségekben a fű kevesebb fehérjét tartalmaz, mint a hűvösebb és nedvesebb vidékeken. Márpedig a fehérjehiány hátráltatja a bölények gyarapodását fiatal korukban, aminek következtében felnőtt állatként is jelentősebb kisebb lesz a súlyuk.A klímaváltozást azonban nem csupán a bölények, hanem más legelésző állatok - köztük a szarvasmarhák - is megszenvedhetik. Annak pontos megjóslására, hogy a felmelegedés milyen mértékű károkat okozhat a prérikben, Craine további vizsgálatokat javasol. Mindazonáltal saját becslése szerint a szarvasmarha-ágazat egymilliárd dolláros veszteséggel számolhat a következő 75 évben a fő tápanyagtartalmának romlása miatt.