Felidézzük videóinkat, amelyekben a mindennapok kihívásaitól kezdve a mezőgazdaságon és az építészeten át keressük a megoldásokat az egyre gyakoribb és kegyetlenebb hőhullámok jelentette kihívásokra.
Az Eurostat és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint több országban is igen komoly probléma a vízkitermelés mértéke.
Egyre több európai országban mérnek extrém hőséget, Svájctól Dániáig.
Az Európát sújtó júniusi hőhullám gyakorlatilag lehetetlen lett volna 1976-ban – erre a megállapításra jutott a World Weather Attribution (WWA) nevű tudományos hálózat friss elemzése, amely szerint a jelenséget a klímaváltozás okozta.
Egy friss tanulmány szerint 50 éve ilyen hőmérsékletek még nem alakulhattak volna ki a kontinensen, és mindez a klímaváltozásnak köszönhető.
Az 1970-es évek óta egymilliárddal több ember tapasztalja a halálos veszélynek számító hőstresszt, amely főleg akkor veszélyes, ha az éjszakai hőmérséklet is magas marad.
Európában 2100-ra 127 millió embert fenyeget az elszegényedés veszélye, ha nem változik a globális klímapolitika. Magyarországon már most is érezhető a negatív hatás.
A vízpótlás nem lesz elég a megint kiszáradófélben lévő Velencei-tó helyzetének rendezésére, ami a klímaváltozás miatt újra és újra előkerül majd. Pedig a kisvizes időszak teljesen természetes, sőt a tónak nem rossz. A problémán nagyon könnyen túlléphetünk, ha elengedjük a tó utóbbi évtizedekben belénk ivódott képét, és máshogy használjuk, mint eddig megszoktuk.
Komoly érvágás lehet a helyi turizmus számára, hogy a Velencei-tónál egyre rosszabb a vízhelyzet.
Brutális bevétele lehetne a környezetvédelemnek abból, ha megadóztatnák a világ leggazdagabb 10 százalékát az általuk okozott környezeti terhelés miatt. De ez sem lenne csodafegyver.
Az ausztrál Rouser Lab öt évvel a projekt bejelentése után jelentkezett, és közölte: a feketedoboz decemberre készen lesz.
Egy év alatt jelentősen megnőtt a természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események miatt a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek száma – derül ki a Greenpeace által megrendelt, és a Hamburgi Egyetem által készített tanulmányból.
A felmelegedésre most megint rátesz egy lapáttal a csendes-óceáni eredetű El Niño jelenség, de Magyarországon nem elsősorban erre kell figyelni. Idehaza enélkül is komoly változásokra van szükség, például a mezőgazdaságban vagy a várostervezésben.
Az előrejelzések szerint most már gyakorlatilag borítékolható, hogy nyáron visszatér a passzátszelet akár meg is fordító időjárási jelenség, ráadásul annak is rohamosan nő az esélye, hogy legkésőbb év végére szélsőségesen erőssé válik. Az El Niño a világ több részén extrém szárazságot, másutt durva felhőszakadásokat és árvizeket hoz, a legsebezhetőbb országok megsegítését pedig nagyban nehezíti, hogy az amerikai-iráni háború miatt a Hormuzi-szoros még mindig zárva van.
Percenként több tízezer dollárral gazdagodnak az olajvállalatok, és a pluszbevételből a klímaharcot ellenző országoknak és cégeknek is jut.
A globális felmelegedés olyan mértékben tolja el a csapadékeloszlást, hogy az már ma is súlyos problémát jelent a mezőgazdaság és a magyar táj számára. A HUN-REN kutatói szerint azonban van rá mód, hogy enyhítsék az aszály mértékét.
A sokat emlegetett másfél fokot úgyis elfelejthetjük.
A globális átlaghőmérséklet várhatóan a következő öt évben is rekordmagasságok közelében marad – figyelmeztet az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO).
Megkongatták a vészharangot a kutatók az éghajlatváltozás újabb, ijesztő hozadékával kapcsolatban. A világ egyik alapélelmiszere, a rizs egyre kevésbé tud megbirkózni az új körülményekkel, képtelen alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez.
Kánikulai volt a hétvége, és még szerdáig kitart a meleg.
