Lehet, hogy az emberiség nemigen fejlődött a középkor óta? Mert nagyon úgy tűnik, hogy az óta is minden sokat ígérő sárkányfűárus meggazdagodhat hasznavehetetlen (jó esetben nem káros) termékeken és az ígéreteken, mi szerint varázsszerétől néhány hét alatt tízesével omlanak le rólunk a kilók.

Az internet és a közösségi média térhódítása annyit javított a helyzeten, hogy gyorsabban futnak le a trendek, mint korábban, mikor még csak magazinokban. könyvekben meg meg jólértesült szomszédasszonyok tanácsai nyomán lehetett zöldeket beszélni, ahelyett, hogy ették volna a népek.   Vannak persze nagy visszatérők, néhány évenként újra s újra felbukkanó, általában drasztikus – csak ezt, csak azt szabad fővesztés terhe mellett, lásd citromkúrák, csodalevesek stb - módszerek, melyekkel valóban sokat lehet fogyni viszonylag rövid idő alatt, de anyagcserénk és enzimháztartásunk annál tovább viseli negatív következményeiket. Nem szólva arról, hogy tuti a fogyibérlet a jójózás miatt – egyszer fent, egyszer lent, mármint a kilók…

AFP / Christof Stache

Nem kell ahhoz újra feltalálni  a spanyolviaszt, hogy tudomásul vegyük: a legjobb megoldás a megelőzés. Mértékletesség kajafronton és az életvitelszerű, rendszeres testmozgás. 4-5 kg túlsúly esetén elegendő, ha száműzzük a liszt-cukor-alkohol triumvirátust, és normál táplálkozás mellett elkezdünk mozogni, egy-két hónap alatt visszanyerjük eredeti formánkat.

  Ennél nagyobb túlsúly esetén érdemes először orvoshoz, dietetikushoz fordulni, és kideríteni a hízás okát, majd tanácsait követve állítani-állíttatni össze személyre szabott diétát. Tartós eredményt azonban csak életmódváltással érhetünk el: ha az áhított fogyást követően visszatérünk eredeti táplálkozási szokásainkhoz, a visszahízás garantálható.

Egy működőképes stratégia

A szétválasztó diéta néven ismert módszer valóban tudományos alapokon nyugszik, és nemcsak a súlyvesztésben hatékony: ha az alapszabályokat betartjuk, az eredmény is tartós marad. Lényege az, hogy fehérjében és szénhidrátban gazdag táplálékokat nem szabad egyszerre fogyasztani. Ezeket ún. semleges hatású élelmiszerekkel kell kombinálni, melyek fehérje-, illetve szénhidráttartalma viszonylag alacsony, például  zöldségekkel – mert ugye nem zöldeket beszélünk, hanem eszünk.

A módszer felfedezője egy amerikai orvos, Dr. Howard Hay, aki 90 évvel ezelőtt saját egészsége visszanyerését köszönhette a szétválasztó diétának. Ezt követően azon fáradozott, hogy a módszer tudományos magyarázatát megtalálja. Akkoriban még nem tudtak az inzulintermelés és a zsírszövetek képződése közötti összefüggésről, ezért Dr. Hay a diéta sikerét a savbázis egyensúlyra gyakorolt kedvező hatással magyarázta.

Dr. Martin Noelke német orvos módosította, egyúttal egyszerűsítette az eredeti módszert, könnyen követhető szabályokat felállítva a diétára. Sikerült megtalálnia a tudományos magyarázatot a módszer fogyasztó hatására: a szétválasztó diéta nyomán jelentős mértékben csökken a vér inzulinszintje. Ez azért fontos, mert az inzulin nem csupán a vércukor szintjét szabályozza, hanem egyúttal a zsírszövetek képződéséért és gyarapodásáért is felelőssé tehető. 

A Hay-féle szétválasztó diéta elveire, mechanizmusára épül a ’90-es évek elején Testkontroll néven világsikert aratott életmód-változtató program is, amelyet az amerikai Diamond házaspár dolgozott ki.

Napjaink slágere a böjtölés

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a böjt nem egyenlő a koplalással.  Kúraszerűen végezhető, mely során lemondunk a szilárd táplálékról és az élvezeti szerekről meghatározott időre, általában – ésszerűen alkalmazva _ 3-5-7-10 napra. Könnyű mozgással, pihenéssel, a méreganyagok távozásának serkentésével (szaunával, masszázzsal) kombinálva a böjt ösztönzőleg hat testre, lélekre,  szellemre egyaránt. Hatására a víz-, só- és zsírtartalékok kiürülnek, a belek, a máj, a vesék, a bőr és a tüdő kitisztul, a szervezet öngyógyító folyamatai mozgásba lendülnek. 

Nagyon népszerű a böjt egy kíméletesebb, munka és a hétköznapi tevékenységek közepette is végig vihető formája: a bázisböjt. Ennek során  kerülni kell a savas ételeket és italokat, például a húst, a halat, a tejtermékeket, a tojást, a cukrot, a gyümölcsleveket és szénsavas italokat, valamint az élvezeti szereket. Az étrend alapvető élelmiszereket, például zöldségeket, érett gyümölcsöket, salátákat és csírákat, olajos magvakat, hidegen sajtolt olajokat, egyszerű leveseket és teákat tartalmaz. Egy helyesen alkalmazott böjt elvileg számos betegség lefolyását pozitívan befolyásolhatja. Megkezdése előtt érdemes kikérni a kezelőorvos vagy böjtszakértő tanácsát.  

Pixabay / WDnetStudio

 Tuti tippek

-          Iktassunk be a napirendünkbe legalább 30 perc könnyű testmozgást.

-         Rendszeresen, mindig ugyanabban az időpontban étkezzünk, napjában legalább háromszor.

-         Egyszerre ne együnk többet és nagyobb adagokat, mint amekkora a két öklünk összeszorítva. Ekkora ugyanis a gyomrunk. Ha lecseréljük a nagy tányérjainkat kistányérra, mindjárt másként mutat az adag…

-         Evés előtt 10 perccel igyunk egy pohár tiszta vizet – étkezés közben és utána egy óra hosszat ne, mert felhígul a gyomorsav, és gyengül az emésztés hatásfoka.

-         Igyunk naponta legalább 1,5-2 liter vizet.

-         Este hét után lehetőség szerint már ne együnk semmit, viszont reggelizzünk felkelés után két órán belül – ha a szervezet ez idő alatt nem kapja meg a napindító tápanyagot, tartalékképző üzemmódra kapcsol, és kevéstől is hízni fogunk.

-         Minden falatot rágjunk meg alaposan: az emésztés a szájban kezdődik! Az amiláz nevű enzim „darabolja fel” a szénhidrátokat, ez a nyálban is megtalálható.

-         Állítsunk be a telefonunkon lépésszámlálót, és nézzük meg, mennyit gyalogolunk naponta. Kezdésnek elég, ha megduplázzuk a napi séta mennyiségét, aztán emelhetjük a tétet pl. lépcsőzéssel is. 

 (HVG Gasztro&Utazás I.negyedév)