Minden harmadik embert érinti a száraz szem betegség, idősebb korban pedig ennél is gyakoribb, főként a nők körében – mondta Németh János. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának tudományos igazgatóhelyettese hozzátette, hogy a szemfelszínt, a kötőhártyát és a szaruhártyát könnyréteg védi a kiszáradástól, és ez a funkció sérül ezen kórkép során.

Számtalan tényező állhat a szemszárazság hátterében. Előfordulhat, hogy kevés vagy nem megfelelő összetételű könny termelődik, de az is gyakori, hogy a könny gyorsabban párolog, mint ahogy pótlódik. Ha sok időt töltünk számítógép vagy televízió előtt, és emiatt ritkábban pislogunk, vagy tartósan használunk bizonyos szemcseppet, szintén számolni kell szemszárazsággal, de bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhetnek a tünetek, vagy olyan környezeti tényezők miatt, mint a huzat vagy az alacsony páratartalom. Az okok közt szerepelhet még a kontaktlencse viselése, illetve általános autoimmun betegség is.

Németh János szerint a monitorokat érdemes tükrözésgátló felülettel bevonni és tanácsos úgy elhelyezni a monitort, hogy ne verje vissza a fényt. Azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint ne nézzük mereven a képernyőt, szakítsuk meg a munkát húsz percenként, és legalább húsz másodpercre nézzünk minimum húsz méter távolságra. Ezzel gyermekkorban késleltethetjük a rövidlátás kialakulását, mert a kis pihenő alatt nemcsak sűrűbben pislogunk, hanem a szemlencsét mozgató izmokból kioldódik a görcs, és távolabbra állítja be a szem fókuszát.

A száraz szem betegség tünete lehet a szúrás érzése vagy a szemfáradtság, és a mindkét szemen jelentkező vörösödés, de súlyosabb esetben már a fény is zavarja a szemet. A betegség többnyire nem jár visszafordíthatatlan károsodással, legfeljebb az esetek öt százalékában alakulnak ki olyan súlyos károsodások, amelyek a szaruhártya épségét és a látást veszélyeztetik.

Bővebben a szemszárazságról itt.