Nem is egy sci-fi, és nem is egy horrorfilm egyik jelenete, hogy fogat tesznek a páciens szemébe, hanem egy különleges szemsebészeti eljárás, amelyről még az orvosok sem tudnak mindig. Ausztráliában már több ilyen sikeres műtétet is elvégeztek, Kanadában pedig most kerül sor rá először.
Van egy módszer, amely akár 12 évvel előre jelzi, kialakulhat-e nálunk demencia. Az ehhez szükséges eszközök azonban aranyárban vannak, és hiányzik hozzájuk a speciális szakképzettség is, így egyelőre alig alkalmazza az orvostudomány. Nagy kérdés, hogy a szemmozgások fejlesztésével megelőzhetők-e a memóriaproblémák.
Koreai kutatók áttörő felfedezést jelentettek be: egy olyan gyógyszert fejlesztettek, amelynek köszönhetően a retina idegek regenerációjával visszaadható az elveszett látás.
Amerikai kutatók egy izgalmas kísérlet keretében olyan színt tártak fel, amilyent állítólag eddig ember még sohasem látott, miután ez a szín túlmutat a természetes, általunk érzékelhető színskálán.
A szemhéjrángatózás kifejezetten gyakori jelenség, és számtalan oka lehet. Sokszor banális magyarázat áll a háttérben, mint a kialvatlanság vagy a túl sok koffeinfogyasztás, a rendszeres tikkelés azonban súlyos vagy tartós betegségre is utalhat.
Egy 40 éves nő volt az első, akinek a koponyája felnyitása nélkül távolították el az agydaganatát – ehhez csak egy apró bemetszésre, valamint egy endoszkópra volt szükség.
De amit hallott, azzal elégedett volt.
Erős nagyítóval is nehezen olvasni, ismerősök arcát pár méterről sem felismerni, irtózni a szembe adott injekcióktól és félni attól, hogy egyszer csak eljön a teljes vakság – sokaknak nagyjából ezt jelenti a mindennapokban, hogy makuladegenerációban szenvednek. De mi is pontosan ez a betegség, ami az időskori gyenge látás egyik leggyakoribb oka, miért alakul ki és hogyan lehet kezelni? Erről beszélgettünk a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatójával, dr. Nagy Zoltán Zsolttal, két érintett pedig arról mesélt, hogy miként tudnak együttélni ezzel az állapottal.
Az amerikai gyógyszerészeti hatóság szerint a Neuralink új chipje, a Blindsight egy „áttörést jelentő eszköz”, ám Elon Musk állításait a vakság gyógyításáról egyelőre nem szabad készpénznek venni.
Ritka, ám annál komolyabb veszélyt jelent, ha valakit a szemén csíp meg egy méh. Egy amerikai férfi volt ilyen balszerencsés, az esete pedig mindenki számára fontos tanulságokkal szolgál.
A glaukóma (zöldhályog) egy veszélyes szembetegség, a vakság egyik vezető előidézője a világon. Globálisan a 40 év felettiek két százalékát érint. Kezdetben a mögötte álló szemnyomás-növekedés nem okoz panaszokat, de ha ezt már akkoriban észlelik és kezelik, megakadályozható a látásvesztés. Ezért nagy jelentőségű kínai kutatók okos kontaktlencséje, amely figyelmeztet a szemnyomás-változásra, és ezzel közvetve a zöldhályogra.
Nem szokványos, hogy valakinél a látásromlás a tüdőrák fő tünete. Most mégis ez történt. Az eset az orvosok és a betegek számára is fontos tanulságokkal szolgál.
Több millió ember szenved olyan szembetegségben, amely könnyen vaksághoz vezethet. Ausztrál kutatók most egy különleges és hatékony neuroimplantátum kifejlesztésén dolgoznak.
A retina alapos vizsgálatával nemcsak azt lehet megmondani, ha valaki autizmusban szenved, hanem azt is, hogy milyen súlyosak a tünetei. Erre képeztek most ki egy mesterséges intelligenciát.
A mesterséges intelligencia mellett a virtuális valóságot mutató szemüvegek jelentik a techsajtó idei kedvenc témáját. Hamarosan a háztartások részei lehetnek ezek az eszközök is, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hatással lesznek a szemre, elsősorban a gyerekek szemére. És nemcsak emiatt lehet gond velük.
Amerikai sebészek sikerrel hajtották végre egy teljes szemgolyó beültetését, amire korábban még nem volt példa.
Az amerikai gyógyszerészeti hatóság (FDA) szerint semmi nem igazolja, hogy a „magzatvizet” tartalmazó szemcseppek hatékonyak, ugyanakkor a klinikai tesztek és a gyártási folyamat ismeretének hiányában nem szerencsés használni őket.
Amerikai kutatók szerint a retinában lerakódó béta-amiloid fehérjéből már akkor is megállapítható az Alzheimer-kór, amikor a páciensnek még nincs a memóriájával kapcsolatos tünete.
