Franciaországban a szokásos tanévközi szüneteket követő néhány héten 20-30 százalékkal csökken az influenzafertőzések száma – írja a Defacto blog a Bocconi Egyetem kutatására hivatkozva, amely az ország 27 évnyi járványügyi adatait elemezte.

Mivel ezeket a szüneteket nem járványügyi okokból rendelik el, az esetleges járványfékező hatás csak mintegy mellékhatásként jelentkezik. Ezért jól megmérhető a konkrét korlátozás hatása a járvány terjedésére. Franciaország 21 régiójából hetente jelentik a háziorvosok az influenza, a gasztroenteritisz (hányást és hasmenést okozó) vírusok és a bárányhimlő előfordulását.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy egy-egy átlagosan 1-2 hetes tanítási szünet, illetve átlagosan 12 napos vasúti sztrájk közben és után hogyan változott ezen vírusfertőzések gyakorisága.

Az  adatok azt mutatják, hogy az iskolai szünetek

az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között kb. egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben.

A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor az iskola pedig már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdeti utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot.

A gasztrovírus esetében a csökkenés kisebb és rövidebb. A bárányhimlő esetében nem mérhető jelentős csökkenés, talán mert eleve kevés új fertőzés van egy héten.

A vasutassztrájkok szintén jelentősen csökkentik a vírusok terjedését.

A szerző szerint a teljes népességben is csökken az influenzaszerű megbetegedés előfordulása egy kéthetes iskolabezárás hatására. A szimuláció szerint ennek a beavatkozásnak átlagosan december első felében lenne a legnagyobb hatása: akár 12-14 százalékkal is csökkenthetné az adott évben megbetegedők számát.

Költség-haszon elemzés alapján a tanulmány arra jut, hogy az egyszerű influenza és gasztrovírusok terjedését nem érdemes iskolai vagy közlekedési korlátozásokkal fékezni.

A szerző szerint a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.

Lapunk megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy itthon terveznek-e iskolabezárást, de az operatív törzshöz irányítottak. Ott szintén érdeklődtünk, de egyelőre nem jött válasz.

A koronavírus miatt több helyen elrendelték már az iskolabezárásokat, így Olaszoroszágban, Romániában, Szlovákiában, Franciaország egyes részein,  Madrid-tartományban, Iránban.