Skócia az első ország a világon, ahol ingyenesen lehet hozzájutni a menstruációs termékekhez. A hétfőn életbe lépett törvény persze nem arról szól, hogy a drogériákban ezentúl nem kell majd fizetni a betétekért vagy a tamponokért. Lényege, hogy az oktatási intézményeknek és az önkormányzatoknak ezentúl biztosítaniuk kell, hogy mindenki, akinek szüksége van rá, ingyen hozzáférjen ezekhez a termékekhez. Azt, hogy ezt hogyan oldják meg, a kormány rábízta az érintettekre.

Az intézkedés nem teljesen példa nélküli, a világ több országában is hoztak már intézkedéseket a menstruációs szegénység enyhítésére. A menstruációs szegénység, vagyis angolul period poverty kifejezés azt takarja, amikor valakinek nincs pénze menstruációs higiéniai termékeket vásárolni. Sok helyen az is problémát okoz, hogy emiatt a fiatal lányok minden hónapban több napra kimaradnak az iskolából, és így lemaradnak a tanulásban. Itt írtunk róla korábban:

Menstruációs szegénység: ezreknek nincs pénzük betétre Magyarországon

A Magyar Vöröskereszt idén 4350 fiatal lánynak juttat ingyen intimhigiéniás termékeket. A jelenség már nem csak a szegényebb országrészekben probléma, Budapestről is érkeztek jelzések a szakemberektől.

Az Egyesült Királyságban tavaly januárban eltörölték a tamponok és a betétek áfáját, de sok más ország is így döntött már, köztük olyan államok is, mint India, Kenya, Uganda vagy Tanzánia, a teljes lista ebben a BBC cikkben megtalálható.

Itt fontos megjegyezni azt is, hogy a kedvezmény a legtöbb helyen a betéteket és a tamponokat érinti. Bár környezetvédelmi és kényelmi okokból egyre több nő használ már intim kelyhet, ezek használata a menstruációs szegénységgel érintettek között nem mindig ideális. A kelyhet ugyanis üríteni és fertőtleníteni is kell, amire az iskolában vagy otthon nem mindig van lehetőségük.

AFP / ANNETTE RIEDL

Nincs itt semmi látnivaló

Bár az elmúlt években egyre több civil szervezet figyelmeztetett a növekvő problémára, és az Országgyűlésben is szó esett már a jelenségről, a magyar kormány eddig semmilyen formában nem állt be a sorba.

A segítség egyik formája itthon is ezeknek a higiéniai termékek áfájának csökkentése vagy teljes eltörlése lehetne, hiszen a menstruációs termékeken jelenleg is 27 százalékos a forgalmi adó. Mióta az Európai Unió idén áprilisban jóváhagyta az erről szóló irányelv módosítását, ennek már törvényi akadálya sincs, a női egészségügyi termékek bekerültek azoknak a körébe, melyek esetében a tagállamok alkalmazhatják a nulla százalékos áfát.

A Pénzügyminisztériumot azonban hiába kérdeztük arról, hogy tervez-e a jövőben hasonló lépést, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre. Az RTL Klub kérdésére ellenben a kormány azt írta, „minden adócsökkentési javaslatot megvizsgálnak”.

Hasonlóan nem reagált megkeresésünkre a Belügyminisztérium, melyhez a szociális ügyek tartoznak. Sok más országban ugyanis éppen a kormány kezdeményezésére indultak el azok a programok, melyek ingyen betéthez juttatták az arra rászorulókat. Tőlük azt kérdeztük, Magyarországon felvetődött-e, hogy rászorulók számára ingyen, vagy kedvezményesen biztosítják a női higiéniás a termékeket, vannak-e olyan programok, melyek segíthetnék a menstruációs szegénységgel érintetteket, ha pedig nincsenek, akkor tervezik-e bevezetésüket a közeljövőben.

AFP / LAURENCE MOUTON

Ha az állam nem segít

Magyarországon eddig még nem készült hivatalos kutatás arról, hogy pontosan hány nőt érinthet a menstruációs szegénység, de a megkérdezett szakemberek szerint egyáltalán nem olyan ritka, mint ahogy azt sokan gondolnák.

A Magyar Vöröskereszt 2019-es Lányból Nővé projektje (erről később még lesz szó) indulásakor anonim kérdőívet töltöttek ki a felmérésben részt vevő iskolás lányok, amelyben arra a kérdésre kereste a szervezet a választ: előfordult-e, hogy egészségügyi eszköz hiányában hiányzott az iskolai tanítás alól.

A kérdőívek kiértékelésekor mintegy 10 százalékos érintettség volt látható a megkérdezett 4300 fő körében.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a felmérést hátrányos helyzetű térségekben végezték.

Az azonban ebből is kiderül, hogy Magyarországon egyáltalán nem ismeretlen a menstruációs szegénység, és – mint ahogy arról korábban írtunk – Budapestről is kaptak róla jelzést a szociális szférában dolgozók.

Állami támogatás Magyarországon egyelőre a civilekre hárul, hogy valamilyen szinten próbálják segíteni az érintetteket. Az évente megrendezett #nemluxustáska kampányban például 2020-ban már több mint 17 ezer megunt táskát adományoztak átlagemberek, tele higiéniai termékekkel. A csomagokat ezután a Magyar Máltai Szeretetszolgálat juttatta el az arra rászorulóknak.

nemluxustáska

Még ennél is célzottabban próbál segíteni a Magyar Vöröskereszt, mely 2018-ban először pilot projekt keretében kezdett foglalkozni a menstruációs szegénység jelenségével, majd a visszajelzések alapján 2019-ben országos szinten is kiterjesztette „Lányból Nővé” programját.

Ennek keretében 4350 lány kapott ingyen több csomagnyi betétet az országban, 19 megyében és a fővárosban. (A támogatást a programhoz már akkor is egy nagyvállalat, a Procter&Gamble adta.) A lányok emellett megkapták a Magyar Vöröskereszt menstruációs felvilágosító kiadványát, és védőnők is tartottak beszélgetéseket az iskolákban.

A program sikerét – és szükségességét – jól bizonyította, hogy a projekt a 2021/2022-es tanévben is folytatódott, méghozzá jelentősen kibővítve. A Magyar Vöröskereszt munkatársai ezúttal már országszerte 500 iskolába juttatták el a brit mintára készült, #RedCrossBox elnevezésű – stílusosan piros – ládájukat, tele ingyen menstruációs termékekkel.

„A koronavírus-helyzet miatt is úgy gondoltuk, hogy ez jó megoldás lehet, hiszen a ládákat akár még a kapun keresztül, érintés nélkül is be tudtuk adni az iskolákba” – mondta a hvg.hu-nak Váradi Mariann, a program koordinátora.

Nagy különbség volt, hogy a betéteket ezúttal nem csak a hetedikes lányok kaphatták meg, a ládákat a tanárikban helyezték el, hogy bárki kérhessen belőle, akinek szüksége van rá. A programnak akkora sikere volt, hogy volt iskola, mely már maga jelentkezett, hogy szeretne részt venni benne.

Gyakorlatilag sorban álltak érte az intézmények, és csak pozitív visszajelzéseket kaptunk”

– mondta Váradi Mariann.

A programban nemcsak intim betétet kaphattak a lányok, hanem igény szerint egy kiadványt is, információkkal a menstruáció, a tisztálkodás és a testi tünetek kezelésével kapcsolatosan. A Magyar Vöröskereszt emellett egy oktatófilmet is készített a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karának közreműködésével, melyhez hozzáférést kaptak a résztvevő iskolák.

A programmal egy év alatt 24 ezer lányt értek el.

A projektet a jövőbeli támogatásoktól függően a Magyar Vöröskereszt mindenképpen folytatni szeretné, sőt ki is bővítené úgy, hogy a fiúkat is meg tudják szólítani. Az már biztos, hogy az igény hatalmas, és jóval több iskolában is szükség lenne rá. Mivel azonban egyelőre nem tudják, hogy mennyi pénz gyűlik össze, valószínűleg idén az iskolák ládák nélkül maradnak. Egy újabb oktatóvideó azonban így is készül majd, melyben gyermeknőgyógyász szakértő segítségével igyekeznek majd minden kérdésre választ adni, ami csak a kamaszoknak eszébe juthat.

Képünk illusztráció

AFP / MAGALI COHEN

„A lényeg nemcsak a termékek hozzáférhetősége, hanem az is, hogy a menstruáció témája ne legyen többé tabu. Ezt az üzenetet ráadásul a fiúk között is fontos erősíteni, hogy senkit ne érjen kiközösítés, ne kelljen miatta senkinek szégyenkeznie” – mondta a programfelelős.

Váradi Mariann nem számít arra sem, hogy bármi probléma adódna a felvilágosító programból, a résztvevő iskolák 95 százaléka eddig is állami fenntartású volt, és mindenhol szívesen látták őket.

Azt viszont, hogy hány fiatal lány marad majd betét nélkül a súlyosbodó gazdasági válságban a most induló tanévben, még a szakértők sem tudják megbecsülni.