#társadalom



„A családi emlékezetből maradtak történetek a borzalmakról” – a tragédia, amit legfeljebb lábjegyzetben említenek a történelemórákon

30-70 ezer cigány nemzetiségű lakost deportáltak Magyarországról a német megszállás alatt, mégis alig néhány tucat településen van valamiféle emléke a roma holokausztnak. Kik az emlékezet őrzői, van személyes érintettségük? Gulyás Klárával, a Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján című kiállításának kurátorával és kutatásvezetőjével beszélgettünk.


A daganat, a szívbetegség és a demencia közös gyökeréről hallgat az uniós kutatáspolitika

Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.





„A közvéleményt fel kell készíteni, hogy az egészségügyben kemény évek következnek” – hogyan lehet itthon tartani az orvosokat?

Van az a pont, amikor egy orvos még szereti a hivatását, de már nem bírja a rendszert, amelyben dolgoznia kell. Írországban egyre több fiatal orvos jut el idáig, és sokan külföldön keresnek olyan munkahelyet, amely több szabadidőt, jobb feltételeket és nagyobb szakmai mozgásteret biztosít. Mechtler László onkológus professzor szerint ez Magyarországnak is figyelmeztetés: a szakembereket nem elég kiképezni, olyan ellátórendszer kell, amely nem őrli fel őket.


A fiatal cambridge-i professzor tragédiája rámutat az elitegyetemek álságos sokszínűségi politikájára

Holtan találták a 41 éves fekete professzort nem sokkal azután, hogy az őt ért plágiumvád és megkérdőjelezhető állításai miatt a figyelem középpontjába került. Mi olvasható ki egy ilyen tragédiából? Mi köze van az esetnek a nyugati elitegyetemek csúcsra járatott diverzitáspolitikájához, amely egyre nagyobb ellenszenvet vált ki az emberekből?




Szabó Andrea: Magyarország nem parancsra működik

A társadalom nem kezelendő probléma, nem fegyelmezendő tömeg, nem politikai kiskorú. Ha a harmadik rendszerváltás tartósan meg tudja teremteni a partneri viszonyt a hatalom és az állampolgár között, akkor a múlt heti válságból sokkal több maradhat velünk, mint néhány megspórolt megawatt.







Kétéves kor alatt a képernyőhasználat kockázatosabb lehet, mint sok szülő gondolja

Miközben a képernyők már a munkától a bevásárlásig a családi élet szinte minden részébe beépültek, a legkisebb gyerekek képernyőhasználatáról még mindig sok a bizonytalanság. Egy új, nagyszabású áttekintés szerint két év alatt különösen óvatosnak kellene lenni: a kutatók nem a szülőket hibáztatják, hanem arra figyelmeztetnek, hogy a családoknak sokkal konkrétabb, ítélkezésmentes útmutatásra lenne szükségük.