A 18. születésnapunkon hivatalosan felnőttek leszünk, de az agyunk erről mintha nem venne tudomást. Mi teszi tehát felnőtté az agyat, és mikor válik valóban éretté? Ezt mondják az elmúlt évek kutatásai.
A kormány saját bevallása szerint sem tökéletes az iskolakezdési támogatások rendszere a bevezetés évében, az ellenzék pedig azonnal támadásba is lendült, hiszen a programígérethez képest egyelőre kevesebbekhez jut el a 100 ezer forint. A felelős helyettes államtitkár szerint nincs megfelelő állami adatbázis, amely alapján meg lehet állapítani a jogosultságot, de az sem biztos, hogy egy ilyen létrehozása teljesen megoldaná a problémát.
Az algoritmust nem a betegellátásra optimalizálták, hanem arra, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót, mégis egyre többen kérnek akár napi szinten mentális segítséget a mesterséges intelligenciától. Miért nem alkalmasak a jelenlegi chatbotok arra, hogy terapeutaként használjuk őket? Mire kell a leginkább figyelni, amikor tanácsot kérünk az AI-tól? És hogyan lehetne mégis hasznát venni a mentális egészség megőrzésében?
Ezt bizonyítja egy minden eddiginél több adatot összesítő kutatás.
A párkapcsolati, gyereknevelési nehézségekről rengeteg információ áll rendelkezére, mégis kevésbé figyelünk arra, mit okoznak a saját megoldatlan problémáink. Kivéve, ha valami már nagyon nem stimmel – mondja Komáromi Sándor, a Bántalmazó kultúra című könyv szerzője. Miért csökkent minimálisra a társadalomban a frusztrációtűrés? Hogyan kapcsolódik mindez a rendszerabúzushoz?
A longevity ma már ott van kozmetikai krémeken, luxushotelek csomagjaiban és biohackingprogramok ígéreteiben is. Európa azonban ennél jóval prózaibb kérdés előtt áll: mit kezdünk azzal, hogy egyre tovább élünk, miközben sokan az utolsó tíz-tizenöt évüket krónikus betegségekkel, gyógyszerekkel és kiszolgáltatottsággal töltik? Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy több mint száz intézményt összefogó nemzetközi kezdeményezés egyetlen magyar résztvevőjeként azon dolgozik, hogy az egészséges öregedés önálló európai kutatási és szakpolitikai programmá váljon.
A sport ma sokak számára nem csupán mozgás, hanem identitás, közösség és életforma. De minél inkább hasonlít az amatőr sportolók világa az élsportéhoz, annál fontosabb feltenni a kérdést: azért sportolunk, hogy jobban éljünk – vagy már az életünket szervezzük a sport köré? A kérdés talán nem is az, hogy túl sokat foglalkozunk-e a sporttal, hanem az, hogy mikor válik a szenvedély teljesítménykényszerré. Hol húzódik a határ az egészséges elköteleződés, a hobbi, az önmegvalósítás és a megszállottság között? Ezekről beszélgettünk Vincze Zsófia futóedzővel.
Miközben több mint 1,5 millió uniós polgár követeli a prémtenyésztés betiltását, az állatok továbbra is ketrecekben szenvednek a prémfarmokon. A 2022-ben indult Fur Free Europe kezdeményezés kampányát a brüsszeli Eurogroup for Animals állatvédelmi szervezet a Fur Free Alliance-szel közösen vezette; Magyarországon az Una Terra Alapítvány (UTA) mindkét szervezet tagszervezeteként kapcsolódott a kampányhoz.
A folyamatos online jelenlét és a végtelen görgetés sokak életének természetes része lett. A Kék Pont Alapítvány egyhetes kihívással segítene abban, hogy újragondoljuk a digitális szokásainkat, és remélhetőleg visszataláljunk a valódi élményekhez – ehhez pedig nincs is szükség teljes absztinenciára.
Az öregedés lassítása és az emberi élettartam radikális meghosszabbítása már nem pusztán tudományos kísérlet, hanem geopolitikai és stratégiai kérdés is. Vlagyimir Putyin 26 milliárd dolláros programja azt jelzi, Oroszország komolyan hisz abban, hogy az öregedés elleni küzdelem a jövő egyik legfontosabb tudományos és politikai versenyterülete lehet. A cél nem kevesebb, mint az öregedés biológiai folyamatainak befolyásolása, sőt hosszú távon akár visszafordítása. De vajon meddig terjedhet a tudomány, és hol kezdődik az a pont, ahol az örök élet keresése már politikai hatalmi kérdéssé válik?
A rendkívüli hőség ellenére legalább 50 ezer ember vett részt a szombati Budapest Pride-on a szervezők szerint, akik idén „ismét szabadon, fenyegetések és uszítás nélkül” szervezhették meg a 31. felvonulást. Bár a gyülekezési törvénynek a rendezvény betiltását célzó tavalyi módosítása máig érvényben van, a rendőrség idén nem tiltotta be az eseményt. Tavaly a tömeg jó részét jobban mozgósította a kormányellenesség, mint a közösség melletti kiállás, idén viszont buli volt, nem tüntetés. Fotósaink legjobb képeit gyűjtöttük össze a hétvégi Pride-ról.
Még három nappal a katasztrófa után is túlélők után kutatnak Venezuelában.
A negyedik hónap még – igazi ritkaságként – éves összevetésben növekedést hozott, az ötödikre viszont visszataláltunk a szomorú trendhez.
Bizalomhiány, politikai mellőzöttség, hiányzó népegészségügyi stratégia, és árulkodó évtizedes trendek az egészségügyben – ezekről is beszélt Orosz Éva egészségügyi közgazdász a HVG-nek, akinek új könyve a rendszerváltás utáni magyar egészségügyet járja körbe. Az ELTE Társadalomtudományi Karának professzor emeritája, az MTA doktora elmondta, hogyan járult hozzá az egészségügy tartós alulfinanszírozása a magyar emberek kiugróan rossz egészségéhez, és azt is, milyen trendekre érdemes odafigyelni.
A politikus és a Mi Hazánk ifjúsági tagozatának tagjai azután tették ki a lobogókat a Duna-hídra, hogy egy férfi leszedte és ledobálta onnan a Pride tiszteletére kihelyezett szivárványos zászlókat.
Egy hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű gyermek agya úgy néz ki, mint egy magas társadalmi-gazdasági környezetből származó, alváshiányos és stresszes gyermeké – összegezték egy friss amerikai kutatás eredményeit.
Több ezren vettek részt szombaton Belfastban egy rasszizmusellenes demonstráción, miután a városban napokig tartó erőszakos zavargások törtek ki egy késes támadás után.
Az állami gondozásba kerülő gyerekek többsége már eleve súlyos traumákkal érkezik oda, a Világszép Alapítvány azonban azon dolgozik, hogy visszaépítsék az elveszett bizalmat – mondta el Marton Kriszta, az alapítvány vezetője a HVG Másik út podcastjában Orsós Lajos műsorvezetőnek.
A V4-országokban végzett felmérés alapján főleg a lengyel és a szlovák fiatalok körében rossz a helyzet. A bántalmazottak nagyjából fele nem kért segítséget, részben a szégyenérzet és a félelem miatt.
A Kiút a cigánytelepről program kitalálója június végétől dolgozik majd a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban.
