Elérte a Nanga Parbat csúcsát Varga Csaba nagyváradi hegymászó, mégpedig pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók (serpák) igénybevétele nélkül. A hírt  Hazajáró Facebook-oldalán tették közzé.

A hegymászó két sikeres akklimatizációs kör után, június 29-én csütörtökön, helyi idő szerint hajnali 5 órakor vágott neki az alaptáborból a hegycsúcsnak. A Kinshofer-fal kimászása után 13 órakor érte el a 6050 méteren fekvő 2-es tábort, ahol egy éjszakát töltött. Péntek reggel 7:30-kor továbbindult, és viszontagságos időjárási körülmények között, hosszú és fárasztó mászás után 15 órakor már havazásban érte el a 6750 méter magasan lévő 3-as tábort.

Varga végül vasárnap, helyi idő szerint 15 óra körül ért fel a világ kilencedik legmagasabb, 8126 méteres hegycsúcsára. Varga jelenleg a 3-as tábor felé ereszkedik vissza.

A Hóhatár hegymászó csoportban közzétett tájékoztatás szerint idén nem építettek ki 4-es tábort a Nanga Parbaton, a hármas táborig emiatt hosszú az út.

Ennek egyszerű oka az, hogy a kereskedelmi expedíciók palackos kliensei és serpái számára felesleges még egy magaslati tábor kiépítése.

Azt is írják, hogy a hegyen  vasárnap is több kereskedelmi expedíció több tucatnyi tagja mozog.

A Nagyváradon élő hegymászó, építész június 6-án indult a Nanga Parbatra. Varga Csaba a ma élő, a legtöbb 8000 méternél magasabb hegycsúcsot elérő magyar hegymászó. Eddig összesen öt "nyolcezrest" mászott meg a Himaláján pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók nélkül.

A hegymászó célja, hogy a Nanga Parbat csúcsán meglobogtassa a Nagyvárad feliratú magyar zászlót és megemlékezzen az idén 150 éves Magyarországi Kárpát Egyesületről.

Miért veszélyesebb a Nanga Parbat - ahová most készül feljutni Varga Csaba -, mint a többi nyolcezres?

Mekkora áldozatot követelt a világ legmagasabb csúcsainak megmászása? Miért juthattak fel kevesebben ezekre, mint ahányan állítják? Kis nyolcezres-történelem a „gyilkos hegyre" induló nagyváradi alpinista kapcsán.