Van egy elég meglepő része az Indiewire meglehetősen száraz és szakmai, a filmvágás technikai kérdéseiről szóló podcastjének, amelyet a Barbie című film rendezőjével, Greta Gerwiggel, és vágójával, Nick Houyjal készítettek: ez a vágás finomságai helyett a fingásról szól.

Volt egy afféle fingás-opera a Barbie közepe felé. Szerintem nagyon vicces volt. De a többség szerint nem

– mondja Gerwig, amikor arról van szó a beszélgetésben, mennyire fontosak a tesztvetítések, amelyek révén felmérik, hogyan reagálna a közönség egyes jelenetekre. Egy ilyen során derült ki, hogy a tesztközönség szerint talán mégsem annyira vicces a Barbie-babák bélműködése.

De ez még nem minden: Gerwig és Houy azt állítják, két korábbi közös munkájukba, a Lady Bird és a Kisasszonyok című lélektani drámákba is megpróbáltak fingós poénokat csempészni, de ezek „a vágási folyamat kétharmada felé végül mindig kihullottak”. Gerwig úgy fogalmaz: „Mindig megpróbáltunk becsempészni egy igazi jó fingós viccet, de sosem tettük meg.” Houy hozzáteszi: szerinte csakis az volt a baj, hogy rossz pillanatban került volna sor ezekre a jelenetekre. „Legközelebb meg kell próbálnunk egy dramaturgiailag szignifikánsabb pontba belevinnünk.”

Kritikánk a fingásmentes Barbie-ról itt olvasható:

Nagyon komoly meglepetést tartogat a Barbie-film

A Barbie című film valójában egy csapda, egy nagyon okosan felépített, rikító rózsaszín kelepce. Sokan lesznek, akik sosem számítottak volna arra, amit ad ez az elvileg egy gyermeteg játékbabáról szóló film - és ez benne a legjobb. Kritika.