A szépségszalonok után a zenélés lehetőségét is teljesen fel akarják számolni Afganisztánban a vallásra hivatkozva.
Erkölcsi romlást okoznak – ezzel a felkiáltással égetik hangszereket a tálibok Afganisztánban.
A BBC azt írja, több ezer dollár értékű zeneszerszámot semmisítettek meg egy hatalmas máglyán az északnyugati országrészben található Herát tartományban. Ahmad Szarmaszt, az Afganisztáni Nemzeti Zenei Intézet alapítója „kulturális népirtásnak” és „zenei vandalizmusnak” nevezte a történteket.
Amikor az ország a 90-es évektől 2001-ig tálib uralom alatt állt, a zene minden formája ki volt tiltva a tévéközvetítésekből és a társas összejövetelekről is. Az ezt követő két évtizedben virágzott az afgán zenei élet, de 2021-ben az Amerikai Egyesült államok kivonult Afganisztánból, az újabb tálib rezsim pedig ismét hadat üzent a zenélésnek. Azok az énekesek és zenészek, akik nem tudták elhagyni Afganisztánt, most verésektől és diszkriminációtól szenvednek.
A 2021-es hatalomátvétel óta a tálibok számos korlátozást vezettek be Afganisztánban az iszlám törvények szigorú értelmezése alapján, többségük a nőket sújtja. Ilyen például az, hogy
Átnéztük Kerkez Milos tavalyi évét, mik azok a fontos mutatók, amikben már most a legjobbak között van, illetve mennyire illeszkedik a játékstílusa az angol bajnok játékrendszerébe.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
