Két órája nem történik más, mint hogy dagasztjuk a szart

– fakadt ki a hétvégén Nagy Zsolt színész a SzázSzó nevű, az ellenzék által szervezett politikai találkozón. Ezzel a találkozóval és a felháborodásával kapcsolatban készített interjút a színésszel a Klubrádió. Nagy Zsolt először is leszögezte: sajnálja, hogy a média csak ezt a mondatot kapta fel, nem például azt, hogy „az egész baloldal három nőt tudott meghívni” a rendezvényre.

Mit csinált az ellenzék az elmúlt harminc évben?

– fakadt ki Nagy Zsolt, aki azt mondta, a rendezvényen azt látta, még mindig ott tart az ellenzék, hogy a demokratikus alapokról vitatkozik. „Programokat szeretnék hallani, terveket, amibe bele lehet állni, és tevékenyen, konstruktívan végig lehetne vinni, nem pedig azt látni, hogyan forgácsolódik szét egy erő”, ami után mindenki visszatér oda, hogy a másik „tényleg a barátja-e, vagy sem. Ezen már rég túlvagyunk!”

Úgy gondolja, az ellenzék problémáit „ne fogjuk a kormányra”. „Ott kell keresni a fő hibát, ahogy a választás másnapján viselkedtek az ellenzéki politikusok. Hatpárti összefogásként elindultunk, és aztán az egész nemtelen egymásra mutogatássá vált, hogy ki a hibás. Ezt borzasztó volt végignézni.”

Beszélt arról is, hogy már egy éve tartanak a diáktüntetések. „Ezalatt valamit ki kellett volna találnia az ellenzéknek, nemcsak akkor, amikor ebből van valami kis tűz vagy füst. Az oktatás a jövő, ezekben a gyerekekben van a jövőnk.” Hozzátette:

Egy ostoba nemzetet nem lehet vezetni, csak ostorral. Ezt akarják a kormánypárti politikusaink: le akarják butítani a nemzetet a béka segge alá, hogy könnyen irányítható legyen, korbáccsal.

Nagy Zsolt azt is kijelentette:

Morálisan és erkölcsileg teljesen romokban van ez az ország.

„Ezzel az a baj, hogy a fejétől büdösödik a hal. Azt látjuk, hogy a vezetőink a saját pályáikon játszanak saját zsebre, hogy finoman fogalmazzak: nem akarom azt mondani, hogy lopnak, mondjuk, hogy átrendezik a közpénz arcát.” Hozzátette:

Tizenhárom éve itt van ez a kormány, ez sok embernek kedvez, de sok embernek egyáltalán nem, elmegy az élettől a kedvük, otthagyják az országot, a munkájukat.

Ezzel együtt is úgy véli: „Nem az a legfontosabb, hogy megdöntsék a kormányt, mert arra senki nem tud válaszolni, hogy és akkor mi lesz. Össze kéne fogni.”