Saját mozi, ingyen tampon és kockák minden mennyiségben – megnéztük a Lego főhadiszállását
Eljutottunk a Lego szülővárosába, hogy találkozzunk az RTL-en hamarosan induló, új reality, a Lego Masters producerével és megnézzük a játékkockák fellegvárát. A nagyipari fröccsöntést a dán cég fenntartható irodaházzal is igyekszik kompenzálni, és pont azzal nyűgöz le, amivel állítólag majd a műsor is le fog: a „wow faktorral”.
Hardcore Lego-rajongóknak bakancslistás úticél a hétezer lelkes dán kisváros, Billund, amely minden bizonnyal a világ egyik legunalmasabb helye lenne, ha történetesen nem ott lenne a Lego szívcsakrája, vagyis ha nem onnan indult volna kis játékgyártó manufaktúraként földkerekséget meghódító útjára a Lego. Így viszont Billund a világ egyik legszórakoztatóbb és legizgalmasabb kisvárosa lesz, hiszen természetesen, ott ma már minden a legózásról szól.
Ez annyira így van, hogy a város apró központjában sem egy takaros kis templom áll, hanem a kívülről összetapasztott jégtömbökre hasonlító Lego House épülete, benne legalább 25 millió Lego-elemmel, legókkal megtöltött hatalmas medencékkel és észvesztő, művészi igénnyel kivitelezett Lego-szobrokkal, így például Lego-dinoszauruszokkal, fehér legókból „horgolt”, hordható menyasszonyi ruhával, több méter magas Lego-vízeséssel, komplett Lego-városokkal és egy 15 és fél méter magas, tíz tonnát nyomó, 6 millió kockából álló Lego-fával.
A központtól pár száz méterre található a Lego szülőháza is, vagyis a néhai alapító egykori otthona, amely ma csak egy szűkebb körnek – a Lego-alkalmazottaknak és a regisztrált rajongói közösségeknek – látogatható múzeumként funkcionál (ez lenne a Lego Idea House). Az egykori asztalosmester, Ole Kirk Kristiansen itt alapította meg a Legót 1936-ban (akkor még a manufaktúra fajátékok gyártásával foglalkozott), majd itt dolgozott fia, Godtfred Kirk Kristiansen is, aki pedig 1958-ban már a ma ismert műanyag Lego-kockák technológiáját szabadalmaztatta.
A hajdani családi ház közelében terpeszkedik a cég tavaly átadott hipermodern székháza is, erről azonban majd később ejtünk szót, nézzük meg előbb, hogy kerültünk egyáltalán Billundba.
Egy tévéműsor, ahol a legelvetemültebb legózók versenyeznek
A Lego-campuson találkozunk ugyanis az RTL-en november 18-án induló új reality show, a Lego Masters producerével.
Az eredetileg a Tuesday’s Child által fejlesztett tévéműsort először 2017-ben sugározták a briteknél, majd néhány év alatt igen komoly nemzetközi karriert futott be a produkció: jelenleg már 20 országban van jelen a Lego Masters, a többi között Németországban, az Egyesült Államokban, Lengyelországban, Dániában, Kínában, Ausztráliában és Japánban is.
A műsorban párosok versenyeznek, akiknek rövid idő alatt, mindenféle külső segítség, tanácsok és tervrajzok igénybe vétele nélkül kell különböző kritériumok mentén Lego-építményeket kreálniuk. Ant Carr, aki a kezdetektől részt vesz a produkció fejlesztésében, és aki a reality magyarországi verziójának is executive producere, azt mondja, hogy „wow-faktor” nélkül nincs műsor, vagyis epizódról epizódra valamivel ámulatba kell ejteni a közönséget. Ehhez pedig emberes kihívások kellenek. Volt már olyan, hogy azt kérték a versenyzőktől: alkossanak meg egy teljesen új, de a franchise-ba passzoló Star Wars-űrhajót, vagy csináljanak mozgó, vízen közlekedő (és el nem süllyedő), árammal is működőképes szerkezeteket, esetleg a stúdióba beengedett kismacskáknak házikókat. Az építésre adott időtartam kihívásonként változik, van, hogy ez 15 perc, máskor inkább 10 óra. A leghosszabb kihívás eddig 28 órán át tartott.
Magyarországon is van számottevő és jól látható közössége az amatőr legóépítőknek – belőlük választották ki a versenyzőket –; és úgynevezett AFOL-csoportok (ez az Adult Fan of Lego mozaikszava) is működnek, azaz olyan társaságok, klubok, amelyek maguknak akár saját építőversenyeket, kiállításokat is szerveznek.
De a műsor meghonosításánál jó pont az is, ha van az adott országnak a Lego által tanúsított hivatalos építője (Lego Certified Professional vagy LCP), azaz olyan embere, aki a Lego Group nevében és annak sztenderdjei szerint építhet. Ezt a címet nem osztogatják bőkezűen, a világon mindössze alig több mint 20 ilyen hivatalos építő aktív jelenleg, de Magyarországnak például van LCP-je: ő a legóból készült Lánchíd-oroszlánt is jegyző Dóczy Balázs.
Dóczy lesz a magyar Lego Masters szakmai zsűrije, házigazdaként pedig a műsort Puskás-Dallos Péter vezeti majd, és nyolc csapat fog versenyezni (lesz anya és fia, barátok és barátnő páros is). Carr szerint a pároknak nemcsak kézügyességre, technikai tudásra és erős képzelőerőre lesz szükségük a győzelemhez, hanem jó csapatjátékosoknak is kell lenniük; kell, hogy legyen érzékük a történetmeséléshez; és egy ilyen műsorba humor és némi szereplési vágy nélkül nem is érdemes jelentkezni sem.
A csapatoknak két és fél millió legó áll majd a rendelkezésükre, ezeknek egy jelentős részét azonban nem a díszletben, hanem a színfalak mögötti dobozokban, gondosan szortírozva tárolják majd. Hogy az építmények hosszú órákat igénybe vevő lebontásakor minden elem mindig pontosan a megfelelő dobozába kerüljön vissza, azt minden műsor esetében a Lego Group egy-egy hivatalos építője felügyeli.
A főnyeremény tízmillió forint és egy trófea lesz, de az igazán elszánt és tehetséges játékosoknak ez a műsor akár ennél is többet jelenthet. Előfordult már – mondja kérdésünkre Carr – , hogy egy-egy játékosból később Lego-tervező lett Billundban.
Ahol a tárgyalószoba is legóból van
Ant Carr-ral a Lego tavaly tavasszal átadott, új központjában beszélgetünk. A CF Møller Architects által tervezett irodakomplexum a Lego új büszkesége, és okkal az. A tulajdonosok kérésére úgy tervezték meg az épületet, hogy annak minden terét, formáját, színét egy képzeletbeli legózó gyerek inspirálta, vagyis a nyolc tömbből álló, 54 ezer négyzetméteres, több mint kétezer főt és legalább 60 féle nemzetiségű munkavállalót alkalmazó székház minden erőfeszítésével tulajdonképpen azon van, hogy elfeledtesse az emberrel: itt komoly, megfeszített munka folyik.
Nincs egyetlen unalmas, szürke falfelülete, sarka sem; az aularészen egy sárga lépcső széles, lapos ívekben, játékosan csigázik felfelé; az épület nem tekintélyt és fegyelmet parancsol, hanem nagyon barátságos és hívogató; szóval olyan a hely, amiről simán elhisszük, hogy itt a kreatív gondolatok szabadon cikázhatnak.
Az épület tetején óriáslegót formázó sárga tömbök ülnek, az ablakok sormintáját is időnként megtöri egy-egy Lego-panel, de az épületen belül is kisebb-nagyobb Lego-alkotások, Lego-mozaikok és a híres kék Lego Bugatti Chiron életnagyságú változata díszítik a teret.
Továbbá nem ritka a kávészünetben, lazításképpen legózó alkalmazottak látványa sem. Kedvencünk azonban egy tárgyaló, ahol egy legókból kirakott, világító és recsegő-ropogó tábortüzet lehet körbe ülni a hét- vagy napindító megbeszélésekkor; illetve vannak kültéri és beltéri minigolfpályái is a háznak; egy hangszerekkel felszerelt zeneszobája és egy baristákkal működő, ingyenkávét kínáló kávézója.
Fokozzuk még? Ám legyen. Kaptak a Lego-alkalmazottak egy házon belüli sportcsarnokot és fitneszcentert; játékkonzolokat; egy 25 üléses mozit, ahol, ha úgy tartja kedvük, lenyomhatnak egy Csillagok háborúja-maratont; és rendelkezésükre áll egy közösségi konyha is, ahol csoportos főzéseket tarthatnak, megkóstolva egymás nemzeti konyhájának ételeit.
Ügyelnek arra, hogy minden alkalmazott azt érezze: törődnek velük – mondja helyi idegenvezetőnk. Ezért nemcsak a mozgáskorlátozott dolgozókra vannak tekintettel (ez már nagyon alap), de például az autizmussal élőkre is, akiket rendszeresen tájékoztatnak arról, mikor tartózkodik kevés ember a menzán, vagy hol van zavaróan nagy tömeg. Vannak alvó- és meditációshelyiségek, migrénszobák az épületben, nincsenek viszont külön női és férfi vécék, minden mosdó nemsemleges. A jóléti társadalom ordító jeleként pedig a mellékhelyiségekben ingyentampont kínáló dobozokat helyeztek ki az intimhigiénia „alapvető, és nem luxus” jelmondatával. Körbevezetőnk az inkluzív munkahely ethosza kapcsán továbbá halálosan komolyan megjegyzi azt is: a campuson mindenki önmaga lehet, például vannak „unikornis lelkületű” dolgozóik is.
Ami pedig a fenntarthatóságot illeti, a tervezők igyekeztek ott, ahol csak lehetetett klímabarát megoldásokhoz nyúlni. A tetőt varjúhájfélékkel ültették be, ezek a növények nemcsak tisztítják a levegőt, de megtartják a vizet is. Továbbá az esővizet az épület több pontján is gyűjtik, amivel aztán az őshonos növényekkel gazdagított parkos részeket öntözik. A parkolóházat több ezer napelemmel fedték be – az így előállított árammal az irodaház energiaigényének a felét fedezni tudják. A kültéri bútorok a legógyártás során keletkezett hulladékból készültek, és az építkezés során ezer tonna építési hulladékot újra használtak.
Tíz különféle hulladékot gyűjtenek szelektíven; a kávézaccot a komposzthoz keverik; a padlószőnyegek pedig az egészségre káros flatáttartalom mellőzése miatt PVC-mentesek. A környezettudatosságra olyan szinten ügyelnek az irodaházban, hogy még azt is kiemelik, hogy mikroszálas kendővel takarítanak, mert ahhoz kevesebb tisztítószert kell alkalmazni.
Ez a fajta tudatosság azonban legalábbis visszatetsző lehet akkor, ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a Lego Group egyébként fröccsöntött műanyagok milliárdjait szabadítja rá a világra évről évre.
Ez a tény láthatóan kezd egyre kellemetlenebb lenni a cég számára is, így Thomas Kirk Kristiansen, Ole Kirk Kristiansen dédunokája néhány éve bejelentette, hogy 2030-ban már csak fenntartható anyagokból készült legóelemeket akar látni legördülni a szalagról.
A Lego Group ezért Billundban létrehozta a Fenntartható Anyagok Központját, ahol legalább száz ember csak azon dolgozik, hogy megtalálják a Lego-elemek új, a kőolajszármazékokat kiváltó alapanyagát. De nagyon nem egyszerű megugrani a feladatot. Az ideális környezetbarát legónak ugyanis pont ugyanolyan minőségűnek kell lennie, mint a kemény ABS-ből készültnek, és ebbe beletartozik az is, hogy a tapadása, a strapabírása, a biztonságossága nem térhet el a megszokottól, de az is, hogy pontosan ugyanolyan hangja kell, hogy legyen a fenntartható módon készült kockáknak, amikor azokat az asztalra borítjuk, mint a régi elemeknek.
A Lego az utóbbi időben szélerőműfarmokba invesztált, hogy legalább a globális energiafogyasztását megújuló energiával kompenzálja; ezenkívül csökkentette a dobozok méretét, hogy kevesebb csomagolóanyagot használjanak; és bizonyos, rugalmasabb Lego-elemek (a fák, a bokrok, sárkányok szárnyai) ma már többnyire cukornádból előállított bio-polietilénből készülnek. A Lego legutóbbi kísérlete azonban, amikor újrahasznosított PET-palackokból gyártottak elemeket, kudarccal végződött, mert hiába csökkentették ezáltal a műanyaghulladékot, az egész átalakítási folyamatnak sokkal nagyobb volt a karbonlábnyoma, mint várták.
Megnéztük, hogyan készülnek a Lego-játékok Nyíregyházán
A nyíregyházi gyárban naponta 70-80 millió Lego-kockát vagy elemet gyártanak, itt készítik például az összes Duplo figurát. Bár a háború miatt alapanyag-ellátási nehézségekkel egyelőre nem szembesültek, hosszú távon szeretnének az olajtól jobban függetlenedni, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntartható alapanyagok a gyártás során. Jelenleg a PET-palackokból készült Lego-elemek első prototípusait tesztelik.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
