A zöldben végzett terápiás módszerek működnek, nem csoda, hogy az egyik budai kerületben már receptre írják a természetben végzett mozgást. Miért és hogyan gyógyít az erdő a kutatások szerint? Hogyan éltük át a flow-élményt egy farakáson ülve? És vajon beérhetjük-e a Margitszigettel vagy a kiskerttel, ha az erdő nem elérhető?
Szenvedélye, küldetéstudata, amivel élte az életét, legalább annyira irigylésre méltó és motiváló volt, mint a tudományos eredményei. Jane Goodall bár leginkább főemlőskutatóként és aktivistaként ismert, ám valójában mindig az életszemléletével nyűgözte le a hallgatóságát.
A magzat, a csecsemő, a kisgyerek, de még a tinédzser szervezete is jóval kitettebb a hőhullámoknak, mint egy egészséges felnőtté. Talán nem is gondolnánk, hányféle mentális következménye lehet pusztán annak, hogy hosszú napokon át olyan hőségben élnek gyerekek, mint amilyet az elmúlt két hétben elszenvedünk.
Miközben az Átrium társulata évek óta az állami kivéreztetés elhúzódó kínjait éli, addig zászlóshajója, Az Őrült Nők Ketrece a budapesti színházi élet kultikus, megkerülhetetlen előadásává szilárdult. A független színházi darab egy évtizede fut töretlen sikerrel, folyamatos telt házzal úgy, hogy éppen arról szól, ami ellen a hivatalos, kormányzati narratíva nagy erőkkel tiltakozik: a család az család akkor is, ha azt egy meleg pár alkotja. Alföldi Róbert rendezővel, Stohl András és Hevér Gábor színészekkel, és a férfiakat tűsarkúban táncolni megtanító Gergye Krisztián koreográfussal fejtettük meg a most 10 éves darab népszerűségének titkát.
A grandiózus fellépések forgatókönyvét Magyarországon is egyre gyakrabban egy-egy koncertrendező irányítása mellett találják ki, hogy biztosan transzba ejtsék a közönséget.
Az utóbbi két évben csökkent a nyelvvizsgák és a nyelvtanfolyamok népszerűsége, de a fiatalok nyelvtudása javult. Beszélgetés Légrádi Tamással, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnökével.
Lesújtó eredményre jutott egy magyarországi kutatás, amely szerint a lakosság fele egyáltalán nem törődik azzal, hogy a rák kockázatát rendszeres szűrővizsgálatokkal mérsékelje, holott ez lenne az egyik leghatékonyabb módja a megelőzésnek. Valójában csak néhány területen kellene sokkal fegyelmezettebbnek lennünk ahhoz, hogy jó eséllyel elébe tudjunk menni a daganatoknak, valamiért mégsem vagyunk ennyire összeszedettek.
Beszélünk róla, de talán még mindig nem eleget. A mesterséges intelligencia korában a deepfake-képek és -videók több mint 90 százaléka pornótartalom, szereplőik túlnyomórészt pedig olyan nők és lányok, akiket nem kérdeztek meg arról, akarják-e, hogy az arcuk egy pornófelvételen szerepeljen. Az RTL+-on most bemutatott Egy másik test című dokumentumfilmet a saját jól felfogott érdekünk végignézni.
A baktériumok brutális túlélőgépezetek, esélyeiket pedig csak javítja a túlzott vagy helytelen antibiotikum-használat. Jelenleg az egyik legfenyegetőbb probléma, hogy azokra a gyógyszeres terápiákra, amelyek eddig használtak, ellenállókká válnak a baktériumok. Ha nem rukkolunk elő sürgősen valami megoldással, könnyen a penicillin feltalálása előtti időkben találhatjuk magunkat, vagyis egy banális betegségbe is belehalhatunk. Pál Csaba biológus szerint azonban vannak reménykeltő kutatási eredmények.
Megújított logóval, új betűtípusokkal, hangsúlyosabb képekkel, letisztultabb dizájnnal szeretnénk könnyebben fogyaszthatóvá tenni tartalmainkat, amelyek minőségéből továbbra sem engedünk.
A Dívák & Ikonok tárlat a Magyar Zene Háza második nagy időszaki kiállítása, amelynek oroszlánrésze egyenesen Londonból érkezett, a Victoria and Albert Museumból, és olyan előadók emblematikus fellépőruháit láthatjuk kiállítva, akiknek a társadalmi hatása óriási és vitathatatlan. A kiállítást viszont legfőképp annak ajánljuk, aki elérzékenyül Lady Gaga Golden Globe-os nagyestélyije, esetleg Freddie Mercury jelmeze láttán.
Az 53 éves dokumentumfilmes daganatos beteg volt.
13 emelet és 56 méter magasan emelkedik ki a Budaörsi út szmogfelhőjéből az autópályabevezető mentén egy használaton kívülinek látszó, koszos, szürkés-barna épület. Mint egy rosszkedvű kapuőr, szinte rámordul a nyugati irányból Budapestre érkezőre: mi keresnivalód van neked itt? Ez lenne az MTA Kutatóház, amelyet valaha a tudomány fellegvárának szántak. Ma már csak árnyéka önmagának. De talán sokaknak hihetetlenül hangzik, még ez az épület is megkedvelhető, ha tudjuk, mit kell benne keresni.
Júniusban mutatják be a gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel életén alapuló drámát, amelyet részben maga az alkotmányjogász ír. Szerzőtársai, Szenteczki Zita és Bíró Bence versenyt futnak az idővel, hogy a darab elkészültében Karsai minél tovább részt tudjon vállalni. Az Egy tökéletes nap nemcsak a fizikai leépülés tragédiája lesz, de megmutatja majd azt is, honnan lehet a legrosszabb pillanatokban is erőt meríteni.
Kellemetlen meglepetés volt, hogy milyen borzasztó állapotban vannak a közterületi fáink, mondta a HVG-nek adott interjúban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. A fák 80 százaléka valamilyen betegséggel küzd, jellemzően a közterület felelőtlen használata miatt. De mit lehet tenni? Bardóczi Sándort új zöldfelületek kialakításáról, Rákosrendező zöldpotenciáljáról és a Városliget felemás rehabilitációjáról is kérdeztük.
A távoli és misztikus Bhután alkotmányos monarchia, és egyben a Bruttó Nemzeti Boldogság országa. Zurbó Dorottya és a bhutáni származású rendező, Arun Bhattarai A boldogság ügynöke című dokumentumfilmjükben fantasztikusan nagy munkával ennek a jól csengő állami koncepciónak a mélyére ásnak, hogy a végén kiderüljön, honnan is ered a bhutániak derűje, borúja.
Paul McCartney büszkén osztotta meg fia és Sean Ono Lennon közös szerzeményét.
Hörcher Gábor dokumentumfilmje, az Emma és Eddie: A képen kívül csak első ránézésre szól egy a webcam pornóiparban vállalkozó házaspár kulisszatitkairól, valójában egy abuzáló párkapcsolat dinamikájáról ad nagyon pontos képet.
Nagy port kavart a Momentum vasárnapi videója, mely szerint Pauli Zoltán séf, gasztrovállalkozó, az énekes Tóth Vera férje olyan kisboltot nyitott 39 millió forintos állami támogatással a párszáz lelkes Palkonyán, amely prémium termékeket kínál a helyiek számára valóban szükséges, napi fogyasztási cikkek helyett. Szarvasgomba van, parizer nincs – hangzott az ítélet, ám Pauli szerint a Momentum állításai “szemen szedett hazugságok”, a palkonyaiak előszeretettel vásárolnak az ő üzletében is. A vállalkozó lapunknak mondta el az ő verzióját.
Sokaknak talán „csak” csimpánzkutató és aktivista, igazából ennél sokkal több. Azon nagytudású emberek egyike, akik a maguk szelídségével és bölcsességével, egész lényükben tudnak hatni azokra, akik meghallgatják őket. Jane Goodall egész pályafutása során látszólag a csimpánzokat kutatta, valójában az embert.
