Bérczesi Róbert a drogfüggőségéről: Volt, hogy 12 napig ébren voltam, nem ettem, nem ittam

Kamaszkorától 2020-ig folyamatosan drogozott, majd a drogokkal leállva alkoholista lett Bérczesi Róbert, a Hiperkarma együttes frontembere, aki a 24.hu-nak adott interjújában beszélt részletesen függőségéről.

„Tizenöt éves voltam, amikor először berúgtam, aztán az alkohol mellé hamarosan csatlakozott a Xanax is, levélszámra szedtem, arra ittam. (…) Aztán huszonhárom éves koromban megismerkedtem az LSD-vel és az extasyval, illetve rákaptam a marihuánára is, az alkohol akkor egy időre kicsatlakozott az életemből, de nálam mind közül a legjobban a speed talált be. 2001-ben szoktam rá, és végigkísérte a drogos pályafutásomat. Később, 2007-től jött a kokain, 2011-ben pedig az interneten vásárolható kristályok – na, azok tették be teljesen a kaput.”

Zárt osztályra kerültem, de amint kijöttem, visszaestem

– idézte fel Bérczesi.

Elmondta azt is: visszaesése után heti tíz gramm füvet és tíz gramm speedet fogyasztott. „De előtte, a kristályoktól volt, hogy tizenkét napig ébren voltam, nem ettem, nem ittam.”

Végül 2020-ban sikerült leállnia, „de két hónap alatt rászoktam az alkoholra, és utána három évig ittam, a végén már napi egy liter töményet. 2023. szeptember 1-jén szakítottam a piával, és azóta teljesen józan vagyok, felnőtt életemben most először” – mondta. Az alkoholfüggőségről azt mondta, még rosszabb hatása volt a fellépéseire, mint a drognak: „A speedtől, ha nem is aludtam napokig, legalább pörgött a nyelvem, de az alkohol katasztrofális volt. Látták, ahogy nagyon csúnyán lerészegedek a színpadon. Utólag visszatekintve rendkívül kínos volt néha, hiszen úgy ittam a piát, mint az üdítőt. Mikor tavaly szeptember 1-jén leálltam az alkohollal is, végiggondoltam, és arra jutottam, hogy

a következő koncertem lesz az egész eddigi életem során leadott több mint ezer koncertem közül az első, amikor színjózanon lépek színpadra.”

A zenész arról is beszélt, hogy eleinte azt sem tudta, fog-e tudni józanul dalokat írni, annyira kötődött az alkotás is a drogokhoz. „Az egész pályafutásom alatt végig csak részegen és betépve írtam. (…) Ezek a betépett dalszövegek egyfajta transzállapotban születtek, olyan szókapcsolatokkal, amik józanul eszébe sem jutnának az embernek. (…) Nagyon élveztem, tök jó időszak volt. Kihoztam belőle, amit lehetett, de most már másmilyen, letisztultabb zenéket írok.”

Mostani, józan életéről úgy fogalmaz: „Lassan jön egy új generáció, akik már így, józanon ismernek meg engem. Nemrég beszélgettem pár fiatal véleményvezérrel, és az egyikük azt mondta, hogy ő már nem tud engem úgy, olyan vicsorgó, nyálcsorgató, magában beszélő narkósnak elképzelni. Milyen jó ez már, nem?”