A negatív hírek ismételt görgetése, azaz a doomscrolling nemcsak az időnket emészti fel: hosszú távon befolyásolhatja a stresszválaszainkat, az alvásunkat, és még azt is, hogy hogyan reagálunk a fenyegető, szorongató információkra.
Az alkoholfogyasztás csökkenése a Z generáció körében sokak szerint egyértelmű sikerjelenség, a háttérben azonban jóval összetettebb pszichológiai és társadalmi folyamatok zajlanak. A „sober curiosity” térnyerése, a közösségi média nyomása és a fokozott mentális egészségtudatosság egyszerre alakítják át a fiatalok szerhasználati szokásait. De vajon valódi életmódbeli fordulatról van szó, vagy csupán egy új, láthatatlanabb megküzdési forma jelenik meg az alkohol helyett? A válasz nemcsak a fiatalokról szól, hanem arról is, hogyan értjük ma a függőséget, a kontrollt és a mentális jóllétet. Cikkünk szakértője, Czuppon Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus nemcsak a szakmai tapasztalat és gyakorlat, hanem a saját szülői szerepe és küzdelmei által is érintett a témában.
Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?
Magyarországon is egyre többen ismerik fel, hogy a hagyományos férfiszerep – miszerint egy férfi maradjon erős bármi áron – magukra a férfiakra is rendkívül káros lehet. Kiss Gergellyel, a Warrior Tribe férfiközösség létrehozójával és Dunai Marcell mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk férfiszerepekről és érzelmekről, de arról is, hogyan mozdulhatnak ki a férfiak ebből a felállásból, és miért érdemes ezt megtenniük.
Bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek megnevezés értelemszerűen ennivalókra vonatkozik, amerikai kutatók a cigarettához hasonlítják ezeket azon az alapon, hogy éppen olyan súlyos függőséget okozhatnak, mint a dohányáruk.
A Meta több olyan funckiót is épített az Instagramba, amivel a szülők korlátozhatják a gyermekeik közösségimédia-használatát. Egy épp zajló bírósági per szerint azonban ezek gyakorlatilag semmit sem érnek, mivel nem enyhítik a függőséget.
Az orvosok fokozottan kitettek a depressziónak, a szorongásnak, és ők sem immunisak a mentális, pszichés kihívásokra, ezzel is összefügghet problémás alkoholfogyasztásuk. Utóbbiról eddig kevés adat volt ismerhető itthon, pedig volna miről beszélni, már csak azért is, mert a magyaroknál kimutatott alkoholproblémák gyakorisága duplája az európai átlagnak. Miért a sebészek veszélyeztetettsége a legnagyobb, és mit okoznak a munka során szerzett morális sérülések? Csabai Orsolya kutatóval beszélgettünk.
A látszólag túlzott közösségimédia-használat sem egyenlő a függőséggel – mondta Adam Mosseri, az Instagram vezérigazgatója egy kaliforniai bíróságon, ahol azzal vádolják a platformot, hogy káros hatással van a kiskorúak mentális egészségére.
A Semmelweis Egyetem szakemberei által végzett kutatás szerint a problémás okostelefon-használatot nem önmagában a személyiség okozza, hanem az, ha valakinek gyenge az önkontrollja, és erősen fél attól, hogy kimarad a társas történésekből.
Akármilyen függőségről van is szó, az érintettek gyermekei ugyanazzal az érzéssel nőnek fel: hogy ők nem számítanak, hogy értéktelenek. Nem csoda, hogy felnőtté válva iszonyúan megszenvedik a párválasztás bugyrait, kínkeservesen kell változtatniuk és változniuk, ha harmonikus kapcsolatot szeretnének. Az alábbi írás ezt az utat mutatja be egy kivételesen erős és őszinte fiatal nő tollából.
Az alkalmi dohányosok is függőnek számítanak, és közülük a legtöbben 18 év alattiak – figyelmeztet Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület elnöke. Ki, milyen saját szabályokkal próbálja visszaszorítani a cigizést? Egyáltalán miért szeretünk cigizni? Miért veszi észre olyan későn sok dohányos, hogy függő? Hogyan a legbiztosabb a leszokás, és mikor kerülhet szóba az orvosi ártalomcsökkentés?
Bár az emberek úgy gondolják, hogy össze sem lehet hasonítani az okostelefon-függőséget a többi függőséggel, valójában egyre többen keresnek rá erre a fogalomra. Egy brit felmérés annak is a nyomába eredt, hogy mit tennének meg az emberek azért, ahogy velük maradhasson az okostelefon.
A 2025-ös év szavának választották a hírességekkel való kapcsolódást kifejező paraszocialitást. A bizonyos mértékig egészséges viszonyulás kórosba is átfordulhat, hogy miként és hogyan, azt nemrég úttörő magyar kutatók is segítettek feltárni. Az AI-influenszerek megjelenésével a jelenség még izgalmasabbá és aktuálisabbá vált.
A NER-es luxizást pellengérre állító Lölő című dalával robbant be két éve a Z-generációs rapperek egyik különös figurája, a vajdasági Berta Csongor, azaz bongor. A minap megjelent EXTÁZIS című lemeze sem mentes a közéleti témáktól, de a fókuszba most inkább az alkohollal való küzdelme került. Interjú.
A Hiperkarma frontembere egy podcastben a 20 éven át tartó súlyos függő életmódjáról beszélt, és arról, mi vezetett oda, hogy 2020 augusztusában „megtörténjen a csoda” és végleg szakítson a drogozással.
A ropogós chipsek, a mézédes kekszek és sütik sokakat csábítanak, olykor ellenállhatatlanul. A vágy irántuk nem véletlen, ugyanis egyre több kutatás bizonyítja: éppen úgy működnek, mint más, függőséget okozó szerek.
Sokak szerint csak egy agyonhájpolt rondaság, míg kedvelői kincskeresőként kutatnak utána. Világraszóló marketingje mellett vajon mi lehet a Labubu sikerének pszichológiai háttere? Szakértőkkel próbáltuk megfejteni az imádott lény varázsát.