„Szerencsétlen gyerekek, akik ilyen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és még ezt kapják? Iszonyatosan vágynak a szeretetre, és ezzel visszaélnek ilyen szemétláda emberek, akiknek hatalom van a kezében. Egyáltalán, hogy hatalmat kaphatnak, undorító.
Ezt az egész rendszert leváltanám, hogy ha lenne rá lehetőségem.
Nem csak azokat, akik most ebben benne vannak, hanem az ő ismeretségi körüket kiiktatnám innen, akinek bármilyen köze van ehhez a rendszerhez. Betenném őket ugyanilyen javítóintézetbe, nevelőotthonba, börtönbe, és ugyanezt megcsináltatnám velük, hogy érezzék, milyen, amikor ilyen kiszolgáltatok helyzetben vannak” – mondta Zsiga Melinda kick-boksz világbajnok a Magyar Hang Szendvicsgeneráció című podcastjában, visszaemlékezve arra, amikor a Szőlő utcai nevelőintézetben járt látogatóként. Mint elmondta, már akkor megdöbbentette a szögesdrót, az egyenruha, az egyenköszönés, és hogy nem beszélgethet a gyerekekkel négyszemközt.
A roma származású sportoló a podcastban felidézte, anyja a születésekor lemondott róla, három hónapos koráig kórházban volt, onnan átkerült egy csecsemőotthonba, majd három nevelőszülői családban nőtt fel, és mielőtt a „végleges” családjához került volna, éheztették és ütötték-verték. Bőrszíne kapcsán azt mondta, ha valakinek nem szimpatikus, egyből jön a cigányozás, ő pedig kiáll a romák mellett, mert „ha én nem állok ki mellettünk, akkor ki? Én tudom hallatni a hangomat, azok nevében is, akik szívesen megtennék, de nincs rá lehetőségük.” Jelenleg sokat jár be állami gondozásban élőkhöz és javítóintézetekbe motivációs előadásokat tartani.
A Szőlő utcai botrányról – az intézmény igazgatója, Juhász Péter Pál jelenleg előzetes letartóztatásban van, a vád szerint prostitúcióra kényszerített gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányokat – úgy fogalmazott:
Ez borzalom! Hogy ilyen lehet Magyarországon, hogy ilyen emberek irányítsák ezt az országot, hogy ilyen embereknek legyen hatalom a kezében?
Hozzátette: „Nem szeretnék politizálni, de az a baj, hogy elengedhetetlen. Mert látjuk, kik irányítják az országot, ki van az ország élén. Most az lenne a legjobb megoldás – ugye jövőre választások vannak –, ha az emberek végre látnák azt, hogy mi folyik ebben az országban, hogy ez egyre rosszabb. Ez nem pénz kérdése, csak annyi kellene, hogy az emberek végre kinyissák a szemüket, hogy az egészségügyben mi van, hogy az oktatásban mi van, hogy a kórházakban milyen állapotok vannak, hogy a nevelőotthonokban, nevelőintézetekben mi folyik.
Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék, le kell váltani ezt a rendszert? Mindenkit, aki körülöttük van?
Azt mondta: „Mit várunk még? Hogy egyre rosszabb legyen? Komolyan jövőre ugyanezt az embert meg akarják választani? Vagy aki a közelében van? Nem akarhatják ezt a gyerekeiknek, saját maguknak sem.”
