A részletes adatok szerint hiába nőttek több mint 10 százalékkal a nettó átlagbérek, a vásárlási kedven ez csak visszafogottan látszik. Beszédes számok a Bukszától, a HVG szerkesztőségi blogjától.
A két német diszkontlánc egyik leglátványosabb sikertörténete, hogy a brit piacon a Tesco és más helyi versenytársak rovására erősödtek meg, miközben egymással is házi versenyt vívnak.
A boltláncok ranglistáján az elmúlt években hatodik-kilencedik helyen szereplő Auchan belehúzna a következő években. Duplázná a piaci részesedését és a harmadik helyet szeretné megszerezni a listán. Ez most a Tescóé a tavalyi 912 milliárd forintos forgalmának köszönhetően, ehhez képest az Auchan a múlt évben majdnem 530 milliárd forintot hozott össze. A növekedés érdekében új boltokkal érkezik az Auchan.
A McDonald’s még csak most akar igazán nekifeküdni a mesterséges intelligencia alkalmazásának tevékenységében, amihez nemzetközi piacán Indiát választotta központjául.
A luxustermékeket úgy tartják számon a kiskereskedelemben, hogy a vásárlóik nem ijednek meg az áremelkedésektől, de lesz egy réteg, amely rosszul fogja viselni az amerikai importvám okozta drágulásukat.
Eddig is sokat vettek a boltokban gyártói márkás áruk helyett saját márkásat, ám egy új felmérés szerint új szintre lépett a helyettesítés.
Hiába emelkednek érzékelhetően a fizetések, a megyei adatok alapján is látszik, hogy továbbra is visszafogottan alakul a vásárlási kedv, holott ez volna a lakossági fogyasztás motorja.
Egy ideje késhegyig menő versenyt folytatnak a legnagyobb technológiai vállalatok azokért a szakemberekért, akiktől a szuperintelligens MI létrehozását várják. Az agyelszívásban a Meta jár az élen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint „népegészségügyi termékadók” bevezetésével a jelenlegi másfélszeresére kellene drágítani a cukros üdítőket, a szeszes italokat és a dohányárukat.
A használt prémium termékeket értékesítő internetes portálok szabályos háborút vívnak a hamisítókkal, amelyben szakértők hadseregét vonultatják fel, ám nem ez a legfőbb gondjuk.
Az alumíniumra és az acélra kivetett új vámok növelik egyes élelmiszerek, üdítők és szeszes italok árát, ám a gyártók nem fogják átszabni csomagolásaikat Donald Trump kénye-kedve szerint.
Az elemzők matematikai közgazdaságtani eszközökkel vizsgálták a zsugorfláció jelenségét. Arra jutottak, hogy lényegében nem lehet megakadályozni a fogyasztók átverését. Figyelni azonban lehet. Másképp: a burkolt áremelés elkerülhetetlen, legfeljebb dühöngeni lehet rajta egy jót.
Késéssel indul az idei görögdinnyeszezon, mely során a szakértők nem számítanak komolyabb drágulásra. A legnagyobb boltláncok 250-350 forintos kilós árral akcióznak.
Egy friss kutatás is megerősítette, hogy egyre jobban erodálódik a vásárlók márkahűsége már a fejlett országok anyagilag jobban eleresztett fogyasztóinak körében is.
Újabb okosszemüveggel állt elő a Meta, amely mesterségesintelligencia-képességeket is felvonultat.
Kevesebbel is beérnék a mai amerikaiak elődeiknél, de egy magyarnak ez még mindig sok.
Átlépte az 1900 milliárdot a hazai e-kereskedelem forgalma 2024-ben, és már minden második online vásárló rendel külföldről. A kínai Temu berobbanása átrendezte az erőviszonyokat, a magyar cégek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
A mesterséges intelligencia működtetése sokkal több energiát fogyaszt, mint a hagyományos számítástechnika használata, de nem tudjuk pontosan mennyit, és akiknek van erről fogalmuk, azok ködösítenek.
Brazíliában vannak az Arabica kávé termesztésének legnagyobb területei, ám a klímaváltozás miatt megváltozhat ez a helyzet.
A BYD 2025-ben négyszeresére növelte eladásait az európai országokban, ám a szegedi gyárból kikerülő autók és a velük járó szerviztámogatás teheti tartóssá a kínai autógyártó sikerét.