Budapest 57. helyezést érte el a Copenhagenize Index friss kutatásában, amely a biciklisbarát városokat listázza világszerte.
Módszertan
A Copenhagenize Index módszertana 13 fő szempontot vesz figyelembe, amelyek a kerékpáros közlekedés három átfogó területére koncentrálnak: Az infrastruktúra és városkép kategóriában értékelik a kerékpárutak minőségét és kiterjedtségét, a megfelelő tárolók elérhetőségét, a forgalomcsillapító intézkedéseket, valamint a speciális kerékpárok használatát. A kulturális és részvételi mutatók terén a felmérés vizsgálja a kerékpározás közlekedési részesedési arányát, az utak telítettségét, annak növekedési ütemét és a közlekedésbiztonsági adatokat, valamint a kerékpározás társadalmi megítélését. Végül az elkötelezettség és jövőkép szempontjából elemzik a kerékpáros érdekérvényesítés szerepét, a politikai akaratot és a városvezetés jövőbeni fejlesztési stratégiáit.
A kutatás névadójának számító Koppenhágának ezúttal csupán a második helyre futotta, a dán fővárost nem más előzte meg, mint a hollandiai Utrecht. A bronzérmet a belgiumi Gent kapta. Az első 14 helyen kizárólag nyugat-európai és skandináv városok vannak, a 15. helyre odaért Montreál. Kanada az egyetlen, amely nem európaiként került be a top 30-ba, összesen öt várossal van rajta a százas listán, amivel holtversenyben első Franciaországgal. A legjobb harminc várost az különbözteti meg a lista alsó felétől, hogy előbbinél már a biciklizés a leginkább meghatározó közlekedési mód, és a városokat is ennek megfelelően tervezik.
Európa tarolt, de bekerült néhány Japán, valamint dél-amerikai város is. Kelet-Közép-Európából Ljubljana kapta a legelőkelőbb pontszámot, ez a 24. helyre volt elég, de a térségből ott van a top százban Vilnius, Poznań, Varsó és Brno is.
Budapest a terület szakpolitikai kezelésében kapott kiemelt pontszámot, míg a biciklizés elterjedtsége, gyakorisága átlagon aluli. A biztonság és infrastruktúra is lefelé húzza a magyar főváros statisztikáját.
Az európai városok sajátossága, hogy a tapasztalaton alapuló szakpolitikára helyezik a hangsúlyt: a szisztematikus adatgyűjtés és a felhasználói visszajelzések alapján folyamatos a fejlesztés – állapítja meg a kutatás. Az USA nem igazán tulajdonít jelentőséget a közeledési módnak, Dél-Amerika pedig a népességnövekedéssel együtt fejlődik. Meglepő módon Afrikából is felkerült néhány város. Ott a széles körben elterjedő kerékpározást a szegénység hajtja. A biciklizés néhol életmódbeli kérdés, máshol egyszerűen olcsó és pragmatikus közlekedési mód.
A legjobb száz városból csupán ötben nem volt halálos biciklibaleset az elmúlt években.
A bicikliutak aránya Koppenhágában a legmagasabb: minden 100 kilométer autóútra 52 kilométer bicikliút jut, amivel túlmutat a 2:1-es arányon.
